Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. A Makói Múzeum Füzetei 76. (Makó, 1993)
EPERJESSY KÁLMÁN ségek és uradalmak védelmét is jelentette. A folyók szabályozására vonatkozó törvények csak általános kereteket jelölnek meg, nagyobb jelentőségű az 1751. évi XIV. tc., amely a hajózást akadályozó duzzasztó gátak lebontásáról és a vízimalmok megfelelőbb elhelyezéséről intézkedik. A Marosszabályozás első jeleiként azok a felhívások tekinthetők, amelyeket egy-egy nagyobb sószállítmány elindítása előtt az érdekelt törvényhatóságokhoz intéztek a mederben levő akadályok eltávolítása ügyében. Minthogy a törvényhatóságok kellő technikai felkészültség és anyagi erő hiányában csak kis részben tudtak e megbízatásuknak eleget tenni, azonkívül egy-egy újabb áradás után újabb akadályok mutatkoztak a mederben, elrendelik a folyó vonalának évenkinti rendszeres bejárását. A meder megvizsgálásában a temesi bánság, a kamarai uradalmak, a folyómenti vármegyék és az erdélyi kincstári hivatal kiküldöttei vettek részt. Medervizsgálatot hatósági mérnök jelenléte nélkül nem lehetett tartani. A medervizsgáló bizottság tagjai alkották az ú. n. ,,Wasserkommissio"-t, amely lassanként a Maros feletti felügyeleti hatósággá nőtte ki magát. A területi széttagolás sok fölösleges nehézséget okozott a meder gondozásában. A helytartótanács, kamara és az erdélyi kincstári hivatal felügyeleti hatásköre más-más partrészletre terjedt ki; a budai Navigationsdirekció csak a magyarországi szakasz hajózási ügyeiben intézkedhetett. A kormány igyekezett a mutatkozó nehézségeket megszüntetni, 1777-ben kancelláriai rendelet hívja fel a figyelmet a magyarországi és erdélyi szakasz kooperációjára. A vízügyi bizottság, az említett Wasserkommissio évenként saját hajóján járta be a Marost, megvizsgálta a hajóút akadályait, a helyszínen tárgyalta le a benyújtott kérelmeket és panaszokat és előterjesztést tett azoknak az állam érdekének megfelelő elintézésére. A bizottság munkájáról részletes jegyzőkönyvek készültek, amelyek sok értékes adatot tartalmaznak a Maros pályájáról és a rajta folyó hajózásról. 1 0 A hatóságok élénk figyelemmel kísérték a vízügyi bizottság munkáját és igyekeztek a folyó-revízió során szerzett tapasztalatokat a szabályozás érdekében felhasználni. A kamara a kincstári uradalmak védelme és a sószállítás zavartalan lebonyolítása ügyében gyakorlati utasításokat tartalmazó tervezeteket dolgoztatott ki a medertisztításról, és azokat a partmenti érdekeltségeknek is figyelmébe ajánlotta. 2 0 Nagyjelentőségű a helytartótanács 1783-ban kiadott mérnökszabályrendelete, 2 1 amely előírja az évenkénti 1 9 0. Lt., Helyt., Dep. Comm. 1786. F. 73. p. 18., 65. és F. 69. p. 65. No 1—36.; u. o. 1787. F. 21. p. 75. No 3, 4, 18.; u. o. 1791. F. 129. p. 4.; u. o. Oeconom. Lad. A. F. 40. No 26. Lig. 1«.; u. o. Ben. Res, 1781, aug. 6, aug. 27, nov. 9, dec. 28. és 1784, aug. 27. 2 0 1 7 7 6. május 3-án kelt utasítás. O. Lt., Helyt., Oeconom. Lad. A. F. 40. No 26. Lig. 2«. J 1 Instructio pro universis comitatuum et jurisdictionum geometris 11
