Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. A Makói Múzeum Füzetei 76. (Makó, 1993)

EPERJESSY KÁLMÁN 4'/a napig tartott, visszafelé 7 napig. A sószállító hajók kiszolgáló személyzete 7 ember volt, visszafelé hatan húzták a hajót, a hetedik kormányozott.

1

1 A kincstári hajókon kívül társulatok és magánszemélyek hajói is sűrűn járták a Marost. Kicserélték Erdély és az Alföld terményeit. A gabonát külön e célra 'készített hajókon szállították, vagy pedig zsákokba öntve szálakra helyezték. A gyulafehérvári várba évenként 5—6 uszályhajó szállított a katonaság számára Ausztriából szövetet, vásznat, puskaport és salétromot. A vitorláshajókat a mederben levő akadályok miatt gyakran hajótörés érte. Személyszállítás csak vízmentében volt szokásban. A felfelé 'haladó hajót lovak vontatták, a folyó partjain vontató utak voltak.

1

2 A marosi viziút forgalma a környék benépesülésével párhuzamosan állandóan emelkedett; az átvonuló hajók a part mentén kereskedést is folytattak; egyes községek a part közelében tartották vásáraikat. A viziút felé terelte a forgalmat a szárazföldi utak hézagossága és rosszkarbantartása is. A hosszú török megszállás az úthálózatot is alaposan megrongálta, amelynek kijavítására egyelőre gondolni sem lehetett. Az első katonai felvétel során a marosmenti utakat is megvizsgálták és csak keveset találtak közlekedésre alkalmasnak. Valamivel jobbak, keményebb talajuk révén, a hegyiszakasz útjai voltak, amelyekről a víz is könnyebben leszaladhatott. Még most is használhatók voltak a római út egyes maradványai, mint a Bencencnél átvonuló Gyalmár—szászsebesi útszakasz esős időben is járható része.

1' A síksági szakaszt átszelő utakon csak száraz időben lehetett közlekedni. A Maros kiöntései is állandóan rongálták az utakat; egyeseket .elmostak, másokat elszükítettek, sok helyen mocsarakat fakasztottak, úgyhogy csak nagy kerülőkkel lehetett közlekedni. A folyót keresztező utakat pallók, kompok, hidak kötik össze; egyes helyek között csa'k hajók és csónakok tartják fenn az összeköttetést. A hegyi szakaszon számos jókarban tartott fahidat találunk. Marosportónál és Marosludasnál hajóhidak vannak; az erdélyi határon túl jóval kevesebb a hidak száma, mindössze a lippai, aradi és makói fahídról történik emlités. Marossolymos, Pécska, Sajtény, Csanád és Makónál 1—1 nagyobb komp közlekedett. A felsorolt hidakon és kompokon kívül számos gázló is szolgálta a közlekedést, amelye1

1 Ideal-Plan des Maros-Flusses von der Stadt und Festung Carlsburg in Siebenbürgen bis zu ihren Ausfluss in die Theiss bei Szegedin und zwar bei mittelmässigen Wasser. Kriegsarchiv, Kartenabteilung, B. IX. b. 177. 1

1 Kriegsarchiv, Kartenabteilung, K. VII. k. 327. és O. Lt., Helyt., Oeconomica Lad. A. f. 40. No 26. lig. 2. ,

s Anhang zu der Kriegs-Charte des Gross Fürstenthums Siebenbürgen. Sect. 185. No 13. 601. 1. 9