Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)
ELŐADÁSOK - FEJÉR GÁBOR: Kulturális folyamatok
A minta (x, y) értékpárjai koordinátarendszerben ábrázolhatók, s számítással meghatározható az a regressziós görbe, amely a sztochasztikus kapcsolat változását szemléltetheti. Ha valamelyik valószínűségi változó helyében az időt szerepeltetjük független változóként, akkor a valószínűségi változónak az egyes időpillanatokhoz hozzárendelhető értékei képezik az idősort, az ehhez tartozó regressziós görbe pedig a trendvonal. Ide akartunk eljutni. Illő feltenni a kérdést: mi az, amit elértünk, s mi az, amit nem? Véleményem szerint találtunk egy olyan módszert, melynek segítségével a kultúra egy adott időmetszetben fennálló állapotát a jól elkülönített és definiált állapotjelzőinek elemzése révén minden eddiginél pontosabban rögzíthetjük. Az elemzésbe bevont állapotjelzők száma tetszés szerint növelhető, kijelölésük a kultúra tetszés szerinti szintjén történhet. A kulturális állapotok térbeli eltérései egzakt módon összemérhetők. A trendvonal bármely kiterjedésű időintervallumban lehetővé teszi a kultúrafolyamat jellegének (egyben a történetiség érvényre jutásának) szemléletessé tételét, és láttathatja annak statikus és dinamikus jellemzőit. Ugyanakkor lehetőséget ad interpolálásra és extrapolálásra is, vagyis bármely, a vizsgálaton kívül eső időmetszetben, meghatározható hibaszázalékon belül becsülhető az állapotjelzők értéke, ugyanúgy a folyamatok jövőben lejátszódó kimenetele is. A mintavételes eljárás előnye, hogy eredményeinek érvénye kiterjeszthető az alapsokaság mintában nem szereplő elemeire is. Bár a statisztikai elemzés eredménye lehet eredménye a kulturális vizsgálatoknak, viszont semmiképpen nem több egy olyan váznál, amelyet a néprajzkutatónak kell élettel megtöltenie. Nem vagy csak szerencsés esetben derít fényt ok-ókozati összefüggésekre, egészen vulgárisan: nem árulja el, mi miért van úgy, ahogy éppen van. Más szóval, nem könnyíti meg a megértést vagy a megismerést, de egészen pontosan képes láttatni, mi az, amit meg kell értenünk. Abszolút nincs kidolgozva továbbá a néprajzi alkalmazás módszertana (többek között ezért nem illusztráltam dolgozatomat néprajzi példákkal); aki alkalmazása mellett dönt, saját szakterületén kell, hogy megfogalmazza azokat az állapotjelzőket, amelyek számára a legmegfelelőbbek. Ha ez bekövetkezik, akkor válaszolhatunk arra a kérdésre, hogy hol húzódnak a matematikai statisztika néprajzi alkalmazhatóságának korlátai. Végezetül néhány szót arról, milyennek is szeretném látni a jövő néprajzát? Mindenekfölött sokszínűnek. Olyannak, ahol a gondolatok szabadon áramolhatnak minden irányba, olyannak, ahol ezek eleve alá- és fölérendelhetőségének igénye még csak meg sem fogalmazódik, ehelyett tiszta tekintetű emberek folytatnak egymással tollhegyre menő szakmai vitákat. Olyan emberek, akik közül senki sincs kívül, hanem mindenki belül van az egyébként sem létező 77
