Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)
ELŐADÁSOK - FEJÉR GÁBOR: Kulturális folyamatok
jelenti annak valószínűségét, hogy a ^ (x) valószínűségi változó egyes lehetséges értékeit milyen valószínűséggel veszi fel [F(x)=P( é <x)] X b. Az összefüggések használata az elemi esemenyek, a relatív gyakoriságok és a valószínűségek, végső soron a valószínűségi változó ismeretét tételezi fel, a tudományos gyakorlatban azonban, a kultúra kutatásában pedig főként, ennek éppen az ellenkezője áll fenn: valamilyen előre rögzített szempontok szerint ismereteket akarunk szerezni emberek (és kultúrájuk) egy csoportjáról. Hogy ennek a célnak úgy tudjunk megfelelni, hogy elkerüljük az általánosítás veszélyét, de ennek érdekében ne kelljen végigkérdezni a csoport minden tagját (nemkülönben, hogy az ezzel járó buktatókat is kivédjük) alkalmazhatók a mintavételi eljárások. A minta valamely j valószínűségi változó értékeire vonatkozó n darab egymástól független megfigyelés; ^ lehetséges értékei képezik az alapsokaságot. A mintavetel jogosultságát az a tétel adja, hogy a minta eloszlásfüggvénye a valószínűségi változó (amelyből a mintát vettük) eloszlásfüggvényétől tetszés szerint kis mértékben fog különbözni, ha n elég nagy. A mintavételt az alapsokaságból úgy kell elvégezni, hogy az alapsokaság minden eleme egyformán valószínű legyen. A mintavétel lehet véletlenszerű, szisztematikus (az alapsokaság elemeinek valamilyen konstans szabály szerinti választása révén), és rétegzett (azon a feltételezésen, hogy az alapsokaság homogén rétegekre bontható, s a választás ezekből a rétegekből történik). Törekedni kell a minta reprezentativitására, tehát, hogy a minta a vizsgált paraméterre nézve azonos eloszlású legyen az alapsokasággal. f . a minta elemei, amelyek természetes számadatokat jelentenek. A minta empirikus középértéke ) a minta elemeinek számtani közepe: = j;Xj} - A szórás helyett az ún. korrigált empirikus szórásnégyzet használatos: . -^) 2. Meghatározható az eloszlásfüggvény, erre nézve 1. 16. jegyzet. Ha két változó érték egymást kölcsönösen, teljes pontossággal meghatározza, akkor közöttük függvényszerű kapcsolat van. Milyen lehet a kapcsolat a kulturális állapot állapotjelzői között, amelyek önmagukban véletlen események, de könnyen belátható, hogy bármelyik megváltozása maga után vonhatja a többi megváltozását? (Tekintettel vagyunk arra, hogy az elemi eseményekhez valószínűségi változók rendelhetők hozzá.) Ha egy j valószínűségi változó megváltozása egy \ valószínűségi változó megváltozását vonja maga után, akkor közöttük sztochasztikus kapcsolat van, n változás lefolyása pedig sztochasztikus folyamat. A kapcsolat szorossága a korrelációs együtthatóval mérhető (x. és>>. £ és "7 értékei): y-t. , - - ' j J L iíZ'xr-^jiFyf-nT z7 Az r értékei 0 és 1 közé 'esnek, r=l Jesetén a kapcsolat függvényszerű. S n-1 76
