Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)
ELŐADÁSOK - WILHELM GÁBOR: A kultúra modellezése
Annak, hogy a néprajz tárgya a tanult emberi viselkedés, inkább praktikus, mint elméleti okai vannak. Tanult viselkedés számos más fejlettebb állatfaj esetében is megtalálható, és kezdetei legalább 50 millió évre vezethetők vissza. Ezen állatfajok kultúrájával részidőben és főleg újabban az etológia foglalkozik a tudományok közötti gyakorlati munkamegosztás keretében. A viselkedéstudományokat gyakran az alapján vetik össze, hogy az egyénnel vagy valamilyen csoporttal, társadalommal foglalkozik-e. Ennél némileg használhatóbbnak tűnik a viselkedés "autonóm", illetve 27 "nem autonóm" leírása mentén való megkülöntöztetés. A szociológiának, a gazdaság- és a történelemtudománynak - ellentétben például a pszichológiával jellegzetesen a viselkedés vegyes leírása a célja, azaz nem pusztán az inger-reprezentáció-viselkedés közti aktuális kapcsolatokból indul ki (autonóm leírás), hanem az is érdekli, miért számít valamilyen viselkedés annak, amilyen, és miért nem egy másik látszólag ugyanolyan viselkedés. A néprajzi (kulturális) leírás viszont autonóm abban az értelemben, hogy két személy kultúrája akkor egyezik meg, ha azonos körülmények között a tanult viselkedésük nem különbözik egymástól, függetlenül az illetők előtörténetétől vagy egyéb relációitól. Ezzel szemben a szociológiában az emberek közti relációk, a gazdaságtudományban az 28 ' emberek és dolgok közti relációk alapvető fontosságúak. így például két eladási cselekvés közül - hiába azonos a kettő mint tanult viselkedés - csak az számít eladásnak, amelyikben az eladott dolog valóban az eladóé volt előzőleg. Ha valaki rokona, adósa, szolgája, apja egy másik személynek, akkor akár van ennek hatása az illető viselkedésére, ismereteire, akár nincs, ez magán a viszonyon nem változtat. Emiatt a rokonsági viszonyokkal kapcsolatos viselkedés - a szociálantropológia kedvenc témája - kutatásakor is jól szétválasztható a szociológiai (vegyes leírású) 29 és a néprajzi (autonóm leírású) vizsgálat. A szociológiai kutatás számára a valódi, konkrét rokonsági viszonyok és ezek szerepe a fontos, a néprajzi inkább a rokonsági viszonyokkal kapcsolatos absztrakt cselekvési mintázatokat, kategorizálásokat és ezek lehetséges hatásait nézi. Más-más kérdés például, kik vesznek részt a rokonságból egy lakodalmon, vagy hogy potenciálisan kik vehetnek részt rajta. Az előbbi szempontú vizsgálatnak számos olyan viszonyt kell figyelembe vennie, mely túlmutat az érintettek ismeretein. A szociológia és a néprajz különválasztása nem egyszerűen konvenció, mint sokan vélik, hanem valóban elméleti megalapozottságú. A néprajz és pszichológia kapcsolatában a közeledés és az elhatárolódás folyamatosan váltogatta egymást. Bár mindkettő a viselkedés autonóm leírására törekszik, a pszichológiát főképp a viselkedés szerveződési formáinak általános kérdései érdeklik, a néprajz viszont elsősorban a viselkedés különbözőségeire keres választ. 60
