Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

ELŐADÁSOK - OLÁH GYULA: Az alkalmazott etnográfia felé. Lehetőségek és metodológiai problémák

Az alkalmazott etnográfia felé Lehetőségek és metodológiai problémák OLÁH GYULA (JPTE TK Néprajzi Tanszék, Pécs) A néprajztudomány joggal érezheti úgy, hogy a társadalmi problémák megoldásához szükséges metodológiai eszközök már jórészt rendelkezésére állnak. Azonban mégis számos elméleti tisztázásra és empirikus előtanulmányokra van szükség, elsősorban az aktuális társadalmi - kulturális jelenségek, illetve változásaik kutatásával kapcsolatban. Amennyiben a közelmúlt és a jelen valósága, illetve a változás maga válik a kutatás tárgyává, az interdiszciplináris kapcsolatok közül kiemelkedő jelentőséget kap a történettudomány és a néprajz kapcsolata. így e kapcsolat lehetőségének néhány problémáját szeretném megvilágítani. Megjegyzem, az értékmentő-archlváló etnográfia tárgyánál fogva nem mellőzte a diakronikus aspektust, azaz kötődött a történettudományhoz, és ezzel méltán sikerült elkerülnie a "történetietlenség" korántsem hízelgő bélyegét a múltban. Ennek következtében azonban könnyen kialakulhat egyfajta aspektusvakság, azaz nehezebb észlelni az interdiszciplinaritás metodológiai problémáit. Tehát e sajátos nézőpontból a történettudomány és a néprajz kapcsolatának feszegetése a spanyolviasz feltalálásának tűnhet. Claude Lévi-Strauss 1953-ban már bizonyos tudománytörténeti rálátással diagnosztizálta a néprajztudomány szerepét: "Az etnológia, amely eredetétől fogva a tudományok rongyszedője, most a többiek által elhajított siralmas selejtben véli megtalálni az emberi titkok nyitját". Természetesen ekkor már nem volt domináns a néprajzban Foy Lafitau atyának "Az amerikai vadak erkölcsei, összehasonlítva az ősidők erkölcseivel" című műve óta újra és újra felbukkanó episztemológiai 48