Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

ELŐADÁSOK - BORSOS BALÁZS: Az ELTE BTK Kulturális Antropológia Programja és céljai

Az ELTE BTK Kulturális Antropológia Programja és céljai BORSOS BALÁZS (MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest) 1990 szeptemberében az ELTE Bölcsészettudományi Karán egy új társadalomtudományi tanszék kezdte meg működését Boglár Lajos egyetemi docens vezetésével: a Kulturális Antropológia Program. Előadásomban e program működését és céljait úgy igyekszem bemutatni, hogy a konferencia kérdésfelvetéseire is választ adhassak. E dolgozat nem kizárólag saját véleményemet tükrözi, hanem, mondhatnám kollektív munka eredménye. Elkészítése előtt konzultáltam a kulturális antropológia szak tanáraival és hallgatóival, s nézeteiket igyekeztem munkámba beépíteni. Mivel közülük többen is körünkben vannak, külön ki szeretném emelni: az előadást bármelyikünk megtarthatná. Én csak egy vagyok a megbízott előadók közül, éppen az, akit erre az ismertetésre felkértek. Kezdjük az elején. Mi a kulturális antropológia? A legelterjedtebb és legáltalánosabb definíció szerint az emberi társadalom kulturális jelenségeivel foglalkozó tudomány. Rögvest fölvetődik két kérdés is: mi a kultúra és mi a társadalom? A kultúra meghatározására amerikai kutatók száznál több definíciót gyűjtöttek össze: a kérdés bonyolultságát ez is jelzi. Fogadjuk el ezért a legáltalánosabbat: a kultúra a tanult emberi viselkedésformák összessége. A társadalomról pedig - hasonló meggondolások alapján - azt mondhatjuk: meghatározott viszonyok, törvények és szokások között élő emberek együttese. Véleményem szerint ennél egzaktabb és részletesebb meghatározást adni nemcsak nehéz, de értelmetlen és fölösleges is. Inkább a kulturális jelenségek észlelésével, gyűjtésével, feldolgozásával kellene foglalkoznunk. 31