Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)
ELŐADÁSOK - ROMSICS IMRE: A néprajzkutatás lehetőségei és feladatai az átalakuló magyar társadalomban
távolodnak a hagyományosan vett parasztságtó\. Az eszközkészlet kicserélődésével fokozatosan terjedt a polgári ízlés. 4 6 A földosztás a belső mobilitást tette lehetővé, az iparosítás pedig a rétegek közötti mobilitást. Olyan mértékű a városi és a falusi kultúra keveredése, hogy elválasztása szinte lehetetlen. Ezután fölmerül a kérdés, mi a feladata a néprajzkutatásnak az átalakuló magyar társadalomban? Azt azonnal megállapíthatjuk, hogy nemcsak a paraszti kultúra vizsgálata. Nem akarom elhárítani szaktudományunk hagyományiból fakadó feladatainkat, ezért fő vonalként a hagyományos paraszti kultúra elemeinek továbbélését kellene követnünk, a mindenkori társadalmi rétegek között. A jelenlegi társadalmi környezetet kell vizsgálni, az összetett társadalmi hálózatokat, amelyek • 47 túlmutatnak a falun, sokszor az országon is. Voigt Vilmos is fölteszi a kérdést, mit tekintünk ma folklórnak? Három lehetséges választ ad: 1. a hagyományos folklór továbbélését, 2. mindazt, ami az előbbi helyébe lép, 3. a hagyományos folklór funkcióit betöltő bármely jelenséget. 4 8 Tehát ő sem veti el a paraszti kultúrán kívüleső kulturállis elemek vizsgálatának lehetőségét. A statisztikai adatokból láttuk a városi és a falusi lakosság nagymértékű átrétegződését, sőt kicserélődését. A két kultúra ilyen mértékű keveredése mindenképpen fölveti az összes társadalmi réteg kutatásának szükségszerűségét. Ez tenné lehetővé a paraszti kultúra elemeinek követését a városokban, a városi kulturállis elemek hatásának vizsgálatát a falvakban. A szellemi kultúrát nem határozzák meg erősen 49 a társadalmi-gazdasági tényezők. Ezért a felsőbb rétegek utánzása a kiemelkedésre irányul. 5 0 De nemcsak ezt jelenti. Egy új társadalmi rétegbe kerüléssel új hatások érik az individumot. Új kultúrája kialakításához az individum régi, hagyományos kultúráját használja föl. 5 1 A volt paraszti rétegek úgy épültek be az új struktúrába, hogy 52 közben sok mindent megőriztek korábbi életmódjukból. Hiába változik a műveltség a vándorlással, az egyes kulturállis elemekre nem ugyanazok a feltételek 53 érvényesek. Ezért vizsgálnunk kell a hagyományos elemeket, az átvételeket és a hatásokat. Ezeket el kell egymástól választani, mivel a forma állandósága mellett változhat a funkció. így például a népi kultúra szokásszerű funkciója átadja helyét az esztétikai funkciónak. 5 4 A mai átalakulások tükrében pedig fölvetődik: hol várható a paraszti rétegek továbbélése? 5 5 Mit őriznek meg a hagyományos kultúrából? Sőt. Mi éled föl a régi, hagyományos kultúrából? Harcsa István véleménye, hogy a falvak továbbra is más rétegződést fognak mutatni, mint a városok. 5 6 Azt azonban megállapíthatjuk, 21
