Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

ELŐADÁSOK - ROMSICS IMRE: A néprajzkutatás lehetőségei és feladatai az átalakuló magyar társadalomban

hogy csökkent a szakadék a városi és a falusi életmód között. A falusi munkásság félúton helyezkedik el a parasztság és a városi munkásság között, s egyre jobban közelít a városi munkássághoz. Kérdés: A városi életmód mely rétegeknél terjed? Hogyan és hol alkamazkodott a paraszti életmód a változó körülményekhez? Tömegkultúra váltotta-e föl a népi kultúrát? Milyen ezek egymáshoz való viszonya? Visszatér-e a középkor kettős struktúrális helyzete? 57 ' A tradíciók őrzője nemcsak a parasztság lehet. Ugy, ahogy kutatjuk a 58 XVIII. századi migrációk történetét," ugyanúgy a mai migrációkat is kutatni kell. Ha ez összeér a várossal, akkor elkerülhetetlen a városi kultúra, benne a 59 munkáskultúra vizsgálata. Voigt Vilmos soraival zárom gondolataim azzal a kiegészítéssel, hogy az egész népi kultúrára értsük az idézett mondatot: "A magyar kultúra elválaszthatatlan a népi kultúra jelenségeitől, ez pedig ma a hagyományos folklór továbbélésében, átalakulásában vizsgálható."

60 Összegzésképpen a következőket mondhatjuk: 1. A parasztság hagyományos népi kultúrájának vizsgálata jellemezte a magyar néprajzi kutatást. Az 1980-as évektől figyelhető meg a mai magyar falu néprajzi vizsgálata iránti érdeklődés. A nagyvárosi környezet vizsgálatának igénye nem merült föl a magyar kutatásban, amely az 1960-as évektől erősen jellemzi az európai etnológiát. 2. Elméletileg igen, de a gyakorlatban nem választhatjuk el élesen egymástól a különböző tudományágakat. A történettudomány, a néprajztudomány és a szociológia erősen közel áll egymáshoz. Az egyes tudományágak különbségeit nem a kutatási eljárásokban, hanem a megismerési funkciókban kell keresnünk. 3. az 1940-es évek után nagymértékben összekeveredett a városi és a falusi lakosság, ezzel együtt erőteljessé vált a különböző kulturállis javak vándorlása. Ugyanilyen változást mutat a falusi lakosság társadalmi csoportjainak és iskolai végzettségének alakulása is. Ezeket figyelembe véve, a falu nem azonosítható a mezőgazdaságban dolgozókkal. Ugyanígy nem tekinthetjük a néprajztudomány kizárólagos tárgyaként a parasztság, esetleg a falu kultúráját. 4. A városi és a falusi kultúra nagymértékű összekeveredése szükségessé teszi az összes társadalmi réteg kutatását a néprajztudomány számára. 22