Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

ELŐADÁSOK - ROMSICS IMRE: A néprajzkutatás lehetőségei és feladatai az átalakuló magyar társadalomban

Homokmégy iskolai végzettség szerinti megoszlása 1986 (%) fesőfokú iskola középiskola 3,8 8,2 szakmunkásképző isk., szakiskola 14,8 általános iskola, 8 osztály 30,6 7 osztály vagy alacsonyabb iskolába nem járt 36,5 6,1 Az országos adatokat tekintve nagyságrendekkel emelkedett a felsőfokú iskolát, középiskolát és szakiskolát végzettek aránya. Homokmégyről csak egy adatsor áll rendelkezésünkre, amelyet nem tudunk összehasonlítani. Visszaemlékezésekre hivatkozva, 6 tanító, a pap és a jegyző tartozott 1950 előtt a falu értelmiségéhez, amelyek nem biztos, hogy rendelkeztek felsőfokú végzettséggel. Ez a lakosság 0,2 %-át jelentette. Ehhez mérten jelentős változás az 1986-os 3,8 %-os aránya a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek. Az országos adatokhoz hasonlóan nagymértékben nőtt a középiskolát és a szakiskolát végzettek aránya is. Bár 1910 után a parlament még a parasztság iskoláztatásának szükségességéről 35 vitatkozik, ezek az adatok magukért beszélnek." Kirívó a "harmadik" nemzedék iskolai végzettsége.

3

6 Az adatok tükrében még jobban igazolódott a már említett állapot, miszerint a mai falu nem azonosítható a parasztsággal.

3

7 Milyen tényezők mozgatták ezeket a nagymértékű változásokat? Az átrétegződést, az egyre jobban fokozódó mobilizálódást a szocialista forradalom, másfelől a rendkívül dinamikus gazdasági fejlődés határozta meg. A politikai 38 meghatározottságnál alapvetőbb a gazdaság szerkezetének átalakulása. A hagyományos faluközöség felbomlása a XIX. században kezdődött, a parasztság 39 árutermelésbe való bekapcsolódásával.~ Ez a folyamat erősödött föl a II. világháború utáni Kelet-Közép-Európában. A statisztikai adatokból kivilágló változásokat a társadalmi szférában a földreform, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a szocialista iparosítás motiválta.

4

0 A gazdasági szféra változásait a nagyüzemi mezőgazdaság, a vidék iparosodása és a közlekedés fejlődése jellemezte.

4

1 Az említett főbb mozgatóerőkön kívül egyéb hatásokkal is számolnunk kell a mobilitás alakulásában. Ilyenek a történelmi előzmények, a földrajzi-gazdasági tényezők, a társadalmi-gazdasági fejlődés színvonala, a tudományos-technikai haladás következményei.

4

2 A társadalmigazdasági változás a falut érintette legerőteljesebben. ' Az iparosítással megtört a falu társadalmi és kulturállis rendszere

4

4 A hagyományos paraszti munkaszervezet megszűnt, s átadta helyét az ipari technológiának

4

5 A mezőgazdaságban dolgozók ezzel gyorsan 20