Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

ELŐADÁSOK - ROMSICS IMRE: A néprajzkutatás lehetőségei és feladatai az átalakuló magyar társadalomban

A sok aggodalom ellenére az urbanizáció nem a falu fölbomlását eredményezte, hanem az életmód átalakulását.

2

7 Nem fogadhatjuk el Ortutay Gyula 28 vélekedését a falusi kultúra hanyatlásáról. A paraszti kultúra valóban hanyatlik, de ez nem jelenti a falu kultúra nélkül maradását. Itt nem kívánom elemezni az egyes kultúrák közötti minőségi különbséget, ez egy külön előadás témája lehetne. 29 Mindezen migrációs folyamat az etnikus kutatásokat serkenti. A szociológia . , . , , , 30 sem a tradíciókat keresi már, hanem az urbanizáció fokát - írja Kulcsár Kálmán. Vizsgáljuk meg a továbbiakban a társadalmi rétegek alakulását. A községi aktív keresők társadalmi csoportjai 1960-1973 - országos adat

3

1 Társadalmi csoport 1960 1970 1973 Szellemi 8,5 14,7 15,2 Munkás 31,1 44,4 46,6 Kisiparos, kiskereskedő és kisegítő családtag 2,3 1,4 1,5 Mezőgazdasági dolgozó és segítő családtag 58,1 39,5 36,7 Az 1960-1973 közötti 13 év alatt jelentősen átrétegződött a magyar falusi társadalom. Ezt a mezőgazdaságban dolgozók erőteljes csökkenése jellemezte, s mellette a munkásság, s arányait tekintve a szellemi foglalkozásúak erőteljes emelkedése. Tehát a társadalmi rétegek közötti mobilitást nagyrészt a parasztság * * 32 biztosította, bár ez a mozgás sem egyirányú. ói Ugyanezt a tendenciát mutatja az iskolai végzettség alakulása is. A 15 éves és idősebb népesség legnagyobb iskolai végzettsége f%J

3

4 Év FelsőKözépSzakm. kép. Altalános iskola isk. fokú iskola iskola 8 osztály 7 osztály nem isk. szakiskola v. alajárt csonyabb 1949 1,5 4,0 15,1 74,5 4,9 1960 2,3 6,2 24,3 63,8 3,3 1970 3,7 11,1 5,5 31,1 46,6 2,0 1980 5,8 16,5 11,0 32,8 32,8 1,1 1984 7,0 18,5 13,0 33,8 26,6 1,1 19