Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)
ELŐADÁSOK - ROMSICS IMRE: A néprajzkutatás lehetőségei és feladatai az átalakuló magyar társadalomban
A népesség százalékos megoszlása a városok és a községek között 1930-1978 2 4 Év A népesség száma (ezer fő) Százalékos megoszlás Év A népesség száma (ezer fő) Budapest városok községek 1931 8685,1 16,6 23,4 60,0 1941 9316,1 18,4 23,6 58,0 1949 9204,8 17,3 22,9 59,8 1960 9961,0 17,9 25,3 56,8 1970 10322,1 19,4 28,9 51,7 1973 10415,6 19,6 30,2 50,2 1975 10509,0 19,6 31,0 49,4 1978 10670,8 19,6 32,4 48,0 A táblázatból jól látszik a községek lakosságának folyamatos csökkenése, s ezzel együtt Budapest és a városok népességének növekedése. Míg 1931-ben az ország lakosságának 60 %-a élt községekben, addig 1978-ban már csak 48 %-a. Ha a községi lakosság abszolút számát tekintjük, akkor 1960-ig emelkedés, azután viszont csökkenés tapasztalható. Ezt mutatja Homokmégy népességszámának , . 24a valtozasa is. 25 Homokmégy népessége 1920-1991 Év Lélekszám Év Lélekszám 1920 2858 1960 3001 1930 3062 1970 2586 1941 3043 1986 1959 1949 3172 1991 1809 A migráció nem egysíkú népességmozgást takar. 1944-től nagy számban költöznek Budapestről más "árosokba és községekbe. Ezek visszaáramlása igen lassan indult meg. Az 50-es években jelentős mozgás indult meg faluról a város 26 felé. Ezzel egy időben a városokból a falvak felé is jelentős a migráció. Mindezek után megállapíthatjuk, hogy jelentős mértékben kicserélődött, összekeveredett a városok és a falvak lakossága. 18
