Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

ELŐADÁSOK - ROMSICS IMRE: A néprajzkutatás lehetőségei és feladatai az átalakuló magyar társadalomban

összefüggéseket tekinti.

1

5 Véleménye szerint a jelenkutatás csupán eszköz a múlt hagyományainak megismerésére. Szükségesnek véli a kutatás határainak megszabását, de hangsúlyozza, nem lehet elzárkózni az újonnan beszármazott kulturállis elemektől.

1

6 Bromlej és Skaratan az egymáshoz közel álló történettudomány, néprajztudomány és a szociológia viszonyát vizsgálta. Megállapították, hogy a társadalom szociális fejlődésének különböző szakaszaiban másként jelentkeznek az etnikus jegyek.

1

7 Ennek következtében az életmód felé kell fordulnia a kutatásoknak. "Nem a kutatási eljárások, hanem a kutatás megismerési funkciói határozzák meg egy tudományos diszciplína jellegét, ha van is ezek között bizonyos összefüggés" 1 Q írják. Ezek után filozófiai-esztétikai kategóriákkal választják el a három vizsgált tudományágat, a következőképpen: "...amíg a történettudomány szívesen összekapcsolja az emberiség fejlődésének során kialakuló egyesnek, különösnek és általánosnak a megismerését, addig a társadalomkutatás etnográfiai megközelítési módja mindenekelőtt azt teszi fel, hogy az egyest csupán alapnak tekintjük a különös felfedéséhez, úgy szemléljük, mint erre a különösre vonatkozó információk hordozóját. A néprajzkutatókkal szemben a szociológusok következtetéseik levonása során rendszerint nem csupán az egyestől vonatkoztatnak el, hanem az etnikailag különöstől is, mivel mindenekelőtt az általánosnak, azaz a társadalmi élet különböző 19 oldalai közti összefüggések fő törvényszerűségeinek a feltárására törekszenek." Miután az egyes, a különös és az általános megismerése dialektikus folyamat, a három tudományág több helyen összefonódik, és végső soron a szociológia elnyeli 20 a történettudományt és a néprajztudományt. Mindezek ellenére az egyes tudományágak sajátos megközelítési módja nem veszik el. Az urbanizációval viszont meg kell változnia a néprajzkutatás tárgyának, ezzel együtt új módszerek és eszközök 21 használata válik szükségessé. Mindezek következtében a néprajz és a szociológia további közeledése várható. A kultúra fogalmának vizsgálata közben Kozma Tamás is hasonló megállapításra jut: "...a tiszta kulturállis tartalmak és a tiszta szociológiai formák közötti megkülönböztetésre törekvést okszerűnek tartjuk az elméleti elemzés szempontjainál, de nagyjából kivihetetlennek gyakorlatilag."

2

2 Milyen társadalmi folyamatok motiválják e változások szükségességét? Nézzünk meg néhány statisztikai fölmérést.

2

3 (o A