Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - DEÁKY ZITA: A bába a magyar népi társadalomban a XVIII-XIX. század elején

függően, lásd a továbbiakban). Egy adott közösség teljes jogú és kötelezettségű tagjai voltak úgy, hogy tudásuk nagyobb szabadságot, több elvárást, követelményt állított velük szemben, de ezek buktatói, veszélyei is nagyobbak voltak. A falu fogta a hagyomány, a bizalom vagy bizalmatlanság erejével, felülről pedig a törvények szigora, rendeletek szabályozták tevékenységüket, és közben együtt kellett élniük a sokszor igen erős negatív viszonyulásokkal, megnyilvánulásokkal. 2. A néprajzi szakirodalom paraszt-, cédulás és okleveles bábát különbőz- tet meg. Az orvostörténeti és levéltári források alapján árnyaltabb a kép, és az alábbiak szerint csoportosíthatjuk őket (természetesen a további kutatások bővíteni fogják a kört): - Az alkalmi, bábát helyettesítő asszony - gyermekes, idősebb asszony, akit akkor hívnak, ha a bába nem elérhető. Alkalmanként segít a szüléseknél, tevékenysége a köldökzsinór elvágásával, a fürdetéssel és az anya elrendezésével ki is merült. Munkájáért fizetséget nem kapott. - A parasztbába - hivatali képzés, engedély nélkül működő, tudását tapasztalati úton, anyjától vagy idősebb bábától tanulva nyerte. Ki-ki tehetsége szerint fizette vagy ajándékozta meg. Tevékenységét rendeletekkel újból és újból tiltják, de gyakorlatilag a 20. század közepéig megtalálhatjuk. - A cédulás bába - jobb esetben 8-10 napos képzés a megyei főorvos vagy megyei bába által, rosszabb esetben addigi tevékenysége alapján a fentiek 1-2 nap alatt "kioktatják" és "vizsgáztatják" majd a pap fölesketi. Helyzete, fizetsége ugyanolyan, mint a parasztbábáé, de engedélye birtokában merészebb, és többet megenged magának - erről a korabeli helyzetjelentések és a főorvosi egészségügyi beadványok tanúskodnak. - Az okleveles bába - valamely egyetemi tanintézetben 3-5 hónapi tanulás után orvosi kar előtt levizsgázva diplomát kap. Alkalmazása esetén körzetenként, falvanként változóan ugyan, de meghatározott és rendszeres járandósága van. Közülük kerülnek ki a megyei, kerületi, járási, városi, kincstári bábák. - Az t

in. II. rendű bába - az 1880-as évektől megnyílt bábaképző intézetek egy részében 6-8 hetes képzés után kapott működési engedélyt elvileg addig, amíg okleveles szülésznő nem került a helyére. Helyzete az okleveles szülésznőkéhez hasonló volt, ebből rengeteg konfliktus származott a 19. század végén. - A segédbába - az engedéllyel rendelkező bába segédje, aki csak kisegítő munkát (mosás, takarítás) végezhetett. Számos adat tanúskodik arról azonban, hogy önállóan is levezettek szüléseket. Fizetségét a bábától kapta. - Témánk szempontjából kevésbé fontos, de a teljességhez tartoznak a különböző intézetekben, kórházakban, szülőházakban dolgozó bábák vagy az 150