Buzás László – Tóth Ferenc: Makó utcanevei. A Makói Múzeum Füzetei 72. (Makó, 1992)
Az utcanévadás története - Népi elnevezések
nagyságára a házak számából következtethetünk. Az összeírás tételesen felsorolja a házakat, illetve az adófizető férfiakat. A Csapó utcában 130, a Hod utcában 142, a Szék utcában 105, a Tot utcában 222 házat írtak össze. A mai Makó 1699-tól kezdődően alakult ki. Az újjátelepülés felekezeti különállás szerint történt. A belvárosi római katolikus templom körüli Buják katolikus jellegét a Szent Istx'án tér, a Szent Anna utca elnevezés fejezi ki. A Szent Gellért utca eredeti neve Nagyék, a Kont utcáé Kisék, a Pázmány utcáé Dégi köz volt. A városrészt határoló utcák a Szélső (Zrínyi), az Ér (Apafi), a Rév (Révész) és a Nagyhíd (Szegedi) utca. Jelentősebb utcák voltak: a Páva, az Iskola, a Köröszt (Kölcsey), a Nagylisztes (Kerkápoly), a Kislisztes (Lónyay ), az Újvilág (Munkácsy) utca. Rövidebb utcák: a Könyök (Irányi), a Kis (Báró Jósika), a Kisköz (Szív). A reformátusok Szentlőrinc városrészének eredeti utcanevei: a Hold, a Kígyó, a Tükör és a Szentlőrinc utca. A Szent János tér helyén terült el a régi református temető, miután ez a jellege megszűnt, szárazmalmok épültek rajta, így Sokmalmok utcája nevet kapta. Az ide vezető (Kálvin) utcát eredetileg Temető, majd Régi temető utcának nevezték. A református templom mellett a Csapó és a Vizes (Mikes Kelemen) utca húzódott. A Liget utcában állt a régi sóház, ezért ezt Sóház utcának hívták. Miután az épület a későbbiekben új szerepet kapott, Serház utca lett belőle. A város egykori székháza a Gőzmalom utcában állt, ezért azt eredetileg Városház utcának nevezték. Az 1740-es években a földesúr zsidókat és görög katolikus ruszinokat telepített a városba. így keletkezett a Nagyzsidó (Deák Ferenc), a Kiszsidó (Eötvös), a Nagyorosz (Erdélyi püspök) és a Kisorosz (Toldy) utca. A városi elöljáróság a Kiszsidó utca helyett a Fürdő utca elnevezést használta, ugyanis a zsidó rituális fürdő a mai Eötvös és Bolygó utca sarkán állt. A Deák Ferenc és Eötvös utca az 1815-1821-ben végrehajtott rendezés során vált szabályos utcává és telekbeosztásúvá. Mai fogalmunk szerint Újváros a Návay Lajos tértől a Szegfű utcáig terjed, de Szirbik Miklós korában Újvároson "értetik mind az a rész, mely a várost keresztül hasító éren túl keletre esik"." Krónikásunk 1763-tól közli utcák szerint az eklézsia tagjait, akik Bujákon illetve a Temető, a Hóid, a Csapó, a /SzentJlőrintz utszában és hat újvárosi utcában laknak 3. Ez utóbbiak valószínűleg a Nagyéren túl, a mai Hunyadi, Rákóczi, Ráday utcák környékén lehettek, illetve az orosz fertály mellett a mai Bajza és Meskó utca körül. A Nagyéren kocsival a mai Szegedi utcán, a nagyhídon {Nagyhíd utca), gyalog a mai Hunyadi utcai kishídon (Kishíd utca) lehetett átkelni. 1754-ben, a Maros részleges szabályozásakor a sóház a gimnázium helyén épült fel, így a mai Csanád vezér tér és a Kossuth utca neve Sóház utca lett. 1781-ben Vertics József tervei szerint felépült a megyeháza, ekkor született az épület egyik oldalán a Megyeház utca, másikon az Úri utca, vagy ahogy előbb hívták, az Urak utcája. Itt lakott többek között három görög katolikus nemes család: a Fejérváryak, a Szilvásyak és a Posonyiak. A Vásárhelyi utca eredeti neve Kapitányház utca volt, mert az utca déli részén állt a katonai tiszti kvártély. 1785-ben adóbehajtás céljából utcánként felügyelőket jelöltek ki. A megnevezett utcák: Bujáki, Tott, Bagaméri, Nagy, Hód, Temető, Jenei Péter, Gózon, Petró István utcája 4. 2. Szirbik Miklós: Makó városának leírása. 1835-1836. Makó, 1979. A Makói Múzeeum Füzetei: 22. 22.p. 3. i. m. 68-73. p. 4. Makói Városi Levéltár Tanácsülési jkv. 1875. 14. 6
