Buzás László – Tóth Ferenc: Makó utcanevei. A Makói Múzeum Füzetei 72. (Makó, 1992)
Az utcanévadás története - Népi elnevezések
II. József császár 1786-ban elrendelte az országos kataszteri felmérést. Makó belterületét Vertics József megyei földmérő térképezte. Ennek kataszteri részében, a protocollumban az alábbi utcanevek fordultak elő: Sóház utzája, Zsidó utza, Fekete János utzája, Kapitányház felé való utza, a Vármegyeház felé való nagy utza, Gerizdes felé lévő utza, a Kálvinista régi temető felé való utza, a Vármegyeháza és a Piaczi utzák, a Kishíd felé való utza, Nagy Györgyök utzája, Kukoritza utza, Kukoritza város, Szent Lőrintz utza, a Reformata Templom mellett való Nagy utza 5. 1800-ban született az egyik Újváros, amely a mai Návay Lajos tértől a Gyóni Géza utcáig terjedt. Magát a teret eredetileg Gazpiacnak, Szénapiacnak nevezték. A Nagycsillag utca nem a térből nyílt, a mai Csillag utcánál kezdődött, ugyanis az utca elejét a Csillag vendégfogadó foglalta el. Mellette, nyugatra állt a megye magazinja, itt gyűjtötték össze a katonai porciót. A teret Magazinum utcának is nevezték. A megyei raktár mellett alakították ki 1785-ben II. József rendeletére -a selyemhernyó tenyésztése céljából- az epreskertet. A mai Bolygó utca ezért Epreskert utca nevet kapta. A Hosszú utcában állt a város első vágóhídja, ezért a Hosszú utcát is és az ide vezető utcát (mai Jókai utca) Vágóhíd utcának nevezték. A Jókai utcát a benne lakó tekintélyes személyről Vigh úr utcájának is hívták. A mai evangélikus templom mögött állt az eredeti templom (amelyet később gyülekezeti házzá alakítottak át), ezért a mai Luther és Alma utcát egyaránt Evangélikus templom utcflként emlegették. A Gyóni Géza utca eredeti neve Paradicsom volt. A mai Kossuth és Kálvária utca közötti úgynevezett "másik Újváros" utcáit 1814-ben osztották ki. A mai Teleki László utcát Posta utcá nak hívták, mivel a mai József Attila utca sarkán volt a posta állomás. Ezzel átellenben lakott a püspökkert kertésze, ezért a mai József Attila utca eredeti neve Kertész utca volt. A Barcsai utcában állt Szikora György festő és aranyozó háza, az ő foglalkozásáról Képíró utcá nak hívták. A Giba Antal féle várostérképen 76. számmal jelzett házban lakott Darótzi Antal, a Lehel utca eredeti neve Darótziak utcája. A Móricz Zsigmond utcát Kálvária kereszt utcá nak, majd a benne lévő szárazmalomról Malom utcá nak hívták. Mivel a Kürt utca a kálváriához vezetett, olykor ezt is hívták Kálvária vagy Kálvária kis utcá nak. A Sírkert utcát emlegették Sóház kereszt utcá nak, Zsidó temető utcá nak, Két temető utcá nak. A zsidóság egyik temetője a Kossuth utca sarkán, a másik a Hársfa utca felé esett. Az utca mellett jött létre az újvárosi református temető is. 1830-ban tűzrendészeti okokból a nagy sűrűségben lévő házakról utcák szerint készült kimutatás. Mivel a házszámot is tartalmazza az irat, az utcák a Giba féle térképpel beazonosíthatók: Nemes Nagy Mihály utzája (Úri utca), Nagyzsidó utca(Deák Ferenc utca), Tarnay köze (Kazinczy utca), Vármegyeháza utcájában megkülönböztet Prágai sori (a Kazinczy és Hajnal utcai szakaszát), a Hamvai sort (a Nap utca felé eső részt), Orosz templom utza (Toldy utca), Czifra Varga utzája (Arany János utca), Pap János köze (Szemere utca), Magazin utza (Návay Lajos tér), Cseresnyés utzája (Jókai utca), Návay Károly utzája (Lutther utca), Pintér utzája (Hunyadi utca), Török temető utza (Batthyány utca), Régi szegedi út (Szent Anna utca), Tigérhát zug (Lónyay utca), Szélső utza (Zrínyi utca), Török Ferenc utzája (Apafi utca), Sok malmok utzája (Szent János tér), Kántorház sor (Szent István tér 28.) 6 5. Csongrád megyei Leváltár. Csanádi püspökség Makói Uradalma. Összeírások: 77. 6. Csongrád megyei Leváltár. Csanád megyei iratok. 1830. 14. 7
