Tóth Ferenc: Makó város úrbéri küzdelmeinek kezdetei 1778–1805. A Makói Múzeum Füzetei 70. (Makó, 1992)

sítása szerint az uraságot illető dézsmát annak idejiben kiadni, hasonlóképpen köteleztetnek a lakosok. 9° Az szöllős gazdák a többször említett kegyelmes resolutionak világos értelmihez képest arra intetnek, hogy szöllejek termését szüret előtt tsak mértékletesen és tulajdon házi szükségekre hordják, a dézsmát pedig az uraság szin borba olly móddal fogja kivenni, hogy amidőn a lakosok a mustjukat törkölyöstül együtt a magok házokhoz haza hordják, az uraság a maga tisztsége által minden lakosnak a mustját megvizsgáltatván, conscribáltatni fogja olly véggel, hogy ezen concriptiobul kitetszhessen amidőn a dézsmálás végbe fog vitetni, ha vallyon az lakos nem titkoltaé el szembetűnőképpen a borának mennyiségit, a mellyen hogyha valamellyik rajta kapattatna, s' ellene az illyetén titkolás kivilágosodna, minden személy válogatás nélkül egész szölleje termése confiscaltatni fog, az esendő dézsmát pedig minden lakos köteles lészen az méltóságos uraság helybéli pintzéjébe bévinni s' számon adni. 10° Mindennemű idegen italoknak titkos és engedelem nélkül való béhozása annyival inkább kimérése mind az kegyelmes urbárium, mind az felséges végső resolutionak meghatározása szerint az esztendőnek minden részeibe tilalmaztatik, annyival is inkább, mivel az földesuraság Ígéretet tészen arról, hogy a magokat jelentendő lakosoknak vagy betegek számára vagy az urbáriumban meghatározott solennitásokra külföldi bort folyó áron adni fog; a communitás pedig az urbarialis kortsmáltatása ideje alatt, hogyha az felséges resolitio engedelmihez képest idegen borokat kívánna kortsmájira béhozni, azoknak számát az uraság tisztséginéi leginkább azért bejelenteni köteles lészen, hogy azáltal egyrészrül megtudattasson, ha vallyon valami praevaricatiók ezáltal is nem történnek-é, másrészrül pedig, hogy amidőn az város közönséges jövedelmeit illető számadások vizsgálóra vétettetnek, annál könnyebben átal lehessen látni, hogy a communitás hasznainak ezen egy ágábul a közönségnek mennyi jövedelme lehet, és az jól-e avagy rosszul adminisztráltatott. 11° Intetnek az communitásnak elöljárói, azok által a városnak minden lakosai, hogy szöllejiket, kukorica, kender s más veteményes, az hetedik punctumba fellebb már emlékezetbe jött földjeiket azontúl, amibe most találtatnak, kiterjeszteni egyátaljába ne merészeljék. 12° Ami pedig egyszóval minden némű regalebeneficiumokat illeti; mivel azok egyedül az földesuraság tulajdonai, azokat magának feltartja, következendőképpen a jobbágyok minden azok ellen teendő praevaricatiotól egy átaljába eltiltatnak, egyedül az három országos vásároknak haszonvételibe meghagyatnak. 13

1

0 Az földesuraság híre és engedelme nélkül földjét, házát szöllőjét vagy veteményes kertyit akár eltserélni, akár pedig eladni szabad nem lészen. 14° Mivel már az gyakrabban említett felséges királyi végső kegyelmes resolutió által meghatároztatott, mind az Makó püspöki mezőváros lakossainak urbarialis competentiájok, mind pedig az földesuraság tulajdon királyi beneficiumjainak és az földesurasági egyenes jussoknak, amellyeket az communitás az mindenkori árenda mellett öszvezavarva tartott, és nagyobb részibe magának tulajdonított, törvényes birtoka, az communitás intetik, hogy az sessionale constitutiumok szerint, nékiek addig is, még ezen utóbbi felséges resolutió által reguláztatni kegyelmesen rendelt főképpen külső fundusok és sessionale constitutivumok az földesuraság által, ha ezt szükségesnek ítélné, munkába vétetődhetnek, és az belső rendszabások is voltaképpen mindenekben kiadattathatnak, az mostani birtokokban lévő földjeiken, úgy az kiszabott belső és külső nyomásokon, vagyis pascuumokon, nem különben az communitás haszonvételire különösen meghatározott, és az időnek alkalmatosságával azonnal kimérendő négyszáz holdbul álló közönséges kaszálójokon, s meghatározott hat helyen folytatandó urbarialis kortsmáltatáson, valamint az három országos 9