Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
Bibó István, Erdei Ferenc és a zsidókérdés
Külön örvendezésem, hogy a Makay-nyilatkozatot nem írtad alá. Ez azért külön öröm, mert Makay azt újságolta, hogy aláírtad, s én ezen igen meghökkentem. A zsidók körül pro és kontra érzelmek gennyébe nem szabad belemennünk s a ,zsidóbérenc'-ség nem csak egy üres és buta szó, hanem néha egy súlyos, reális állapot. A hökkentést tehát most örömmel visszavonom..." 28 0 Természetesen egy levélrészletből messzemenő következtetést nem szabad levonnunk, de már az abban található nyilvánvalóan hevenyészett megfogalmazások is sejtetik, hogy Bibó tartózkodása nem taktikai természetű. Ennél gazdagabb dokumentáció áll azonban rendelkezésre ezen feltételelezés igazolására. Már a Márciusi Front készülő, 1938. márciusi Kiáltványa kapcsán idéztük Erdei tervezetének néhány megállapítását s azt a tényt, hogy Bibó és Reitzer szorgalmazták a Kiáltványban az ún. zsidókérdés explicit kifejtését. Egyben jeleztük, a témára később térünk vissza. Úgy véljük, most van itt az ideje akkori álláspontjuk rekonstruálására. íly módon tartózkodásukat motiváló elvi megfontolásaikat is pontosabban értelmezhetjük. Erdei Kiáltvány-tervezete társadalmi kontextusban vizsgálja a kérdést. „A meghatározó koordináták: termelési szerkezet, nagybirtok, úri rend; nagyvállalat, racionális kapitalista nagyüzem; burzsoázia jelentékeny zsidó %-kal szövetségbe a feudalizmussal; jövedelemelosztás." A faji kérdést idézőjelben a magyarság és az emberség általános garantálásának tézise vezeti be. 2íi l Ezek után jön a kérdés explicit kifejtése. (1) „Előrebocsájtás a biológiai faj használhatatlan ,rasszos'; ellenben történelmi kategória, a logikai species magja; az egyén fölötti számbaveendő univerzális egység a «e/7." 28 2 (E tézisét részletesebben kifejti a Nép című, általunk idézett cikkében Fejtő és Veres Péter vitája kapcsán.) (2) „Faji kérdés, mint gazdasági probléma nincs." 28, 3 A megállapítás első olvasásra meghökkentő, mert ellentmond Erdei — s már a népi irodalom vonzásköréhez tartozó szerzők azon tézisének, hogy a probléma gyökere a tőke zsidó kézben való összpontosítása, a zsidó bérlők számának növekedése stb. Erdei ezzel szemben — indokoltan, de az írás szinopszis jellegéből következően kifejtetlenül — azt állítja, hogy a gazdasági hatalom egyrészt állami beavatkozással, társadalmi szerveződéssel (feltételezhetően: szövetkezés) megváltoztatható; másrészt, hogy Magyarországon „a jelenlegi faji társadalmi kategóriák szerepe teljesen zavaros". 28 4 Erdei értelmezésében ez azt jelenti, hogy a „fajok" gazdasági uralmi, illetve kizsákmányolt helyzete nem egyértelmű, vagyis feltételezve, de nem elfogadva a terminust, sem mondható, hogy a „zsidó" kizsákmányoló, a magyar kizsákmányolt, mert a szociális pozíciók nem faj-függőek Magyarországon. Másrészt — e tézistől nem elválaszthatatlanul — Erdei feltételezi: „egyszerű szerepcsere több rosszat mint jót jelent (németek, Gömbös-fiúk)". 28 5 E tézis a következmények oldaláról bírálja a készülő zsidótörvényt, amelynek főbb rendelkezései ekkortájt már ismertek voltak. E premisszákból szervesen következik a harmadik tézis: „A magyar társadalom(i) lét problémá(i) csak a gazdasági struktúra változásával oldhatók meg; kis zsidók és nagy zsidók, kizsákmányolók és kizsákmányoltak." 28 6 Más szóval, Erdei megközelíté28 0 Bibó István levele Erdei Ferenchez. Budapest, 1938. június 2. Levelezés: 309. 281 Függelék: 2. 282 U o_ 28 3 Uo. 28 4 Uo. 28 5 Uo. 28 6 Uo. 80
