Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A Márciusi Front 1938. évi programjának szövegváltozatai. Bibó István szerepvállalása
szabadságot, ha nem is pozitív, de ellenfeleivel szemben nagyon is erősen kell hangsúlyozni. Ferencem, légy szíves a Pista által leküldött szövegeket leírás után visszaküldeni, egy példányt el akarok tenni magamnak mindenképpen. Nagyon érdekel, mit szól Veres Péter, és e sok recenzió után mégis mi marad meg a szövegből, hogy annak fülefarka legyen. Nagyon fontos volna, hogy itt akár puccs után (Veres Pétert meg kellene ehhez nyerni) a tisztességes és ép szöveg maradjon meg, és erre nagyon jó megoldás az, amit Pista is ajánl. Ha kell az erősebb hang, akkor örömmel megyek vele én is kontrázni, bár nem tudom, hogy erre sor kerülend-e... Ölel keményen Béla" 23 1 E lucidus, tömör, ám helyenként hevenyészett s talán ennek következtében konfúzusnak tetsző szövegben — ne feledjük, nem tanulmány, hanem egymás gondolatait félszavakból is ismerő elvbarátok levelezését idéztük — napjaink történéseinek ismeretében néhány meghökkentően időszerű megfogalmazást találhatunk. Utalunk a .szabadságelv széles körű érvényesítését szorgalmazó elgondolásokra, a vállalkozó és a munkás demokratikus együttműködésével, az üzemek belső szerkezetével, a gazdaság általános szövetkezeti megszervezésével kapcsolatos javaslataira, illetve bírálatára, a vállalkozásokban való részvételre, a tőkeképződésre vonatkozó fenntartások elutasítására. Tekintettel arra, hogy az ún. „árjaszakasz" 1938 tavaszán e körben az egyik legvitatottabb kérdésnek bizonyult, a témára — mint azt jeleztük — még visszatérünk az első zsidótörvénnyel kapcsolatos memorandum aláírásával, illetve annak elhárításával összefüggésben. Ugyanakkor már itt felhívjuk a figyelmet: e levélből ismerhetjük meg — ha fragmentálisan is — Reitzer elvi álláspontját. Mert bármely tömörek, kifejtetlenek az e kérdéskörrel kapcsolatos reflexiói, az a lényegre vonatkozik s ezért vízválasztó. Elutasítja ugyanis a magyarság személyes meggyőződésen, kulturális identitáson alapuló vállalását, s ezzel szembeállítja — tehát nem kiegészíti — a származást mint objektív tényt [?] és a külön érdekvédelmi törekvést. ^ Erdei Ferencet nyilván érzékenyen érintette Bibó szigorú, de vitathatatlanul baráti intelme. Hogy a szigorú rovó szavak az „elismert vezetőből" kiváltottak-e érzelmi ellenállást, nem tudjuk. Egy bizonyos: szinte egy napon belül realizálja mindazt, amit Bibó tőle mind tartalmi (az eredeti szöveg rekonstrukciója, az általuk javasolt sorrend visszaállítása), mind „szervezeti" vonatkozásban kért. Azt is közli Sárközivel, hogy a további tárgyalásokon távollétében Bibó „teljhatalommal képviseli őt". „Kedves Györgyöm, a pontokat újra átrágtam, s több helyt új vagy visszamódosítást ajánlok. Itt kapod az általam végképpen helybenhagyott példányt. Ezt küldtem Veresnek is. Most már ezt kell valahogy véglegesíteni. Küldd el Veresnek az egészet, ha még nem tetted volna, ha igen, akkor nem kell ezt sem elküldened, mert én küldtem neki. A pestiekkel vagy egyenként beszéld meg, vagy hívj össze gyülekezetet, ahol engem teljhatalommal Bibó Pista képvisel (155—250). Az elöljárószövegben javaslom az 5. 1-on a 2. bek. végén a ,Hisszük, hogy a tört.' kezd. mondat és a 9. oldalon a ,Különösen a mi...' c. mondat visszaállítását. A pontoknak csak jóknak szabad lenni, tehát ne siess a nyomdával és ne sajnáld a fáradságot. — Ölel Ferenc. Van 33 1 Reitzer Béla levele Erdei Ferenchez, (h. n. d. n. Valószínűleg. Bp.) Levelezés: 229. 65