Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A Márciusi Front 1938. évi programjának szövegváltozatai. Bibó István szerepvállalása
talitáriánus megoldások elfogadását. S — ha eltérő megfontolásokból is — elutasították a liberális tradíciót is, s a neoliberalizmust, amely olvasatukban nem kevésbé volt doktriner és utópikus. Ezzel összhangban a megfogalmazás, hogy „nem vagyunk semminemű diktatúra hívei," 20 3 a proletárdiktatúrának mint célnak, megoldásnak az elvetését íj jelentette, míg az arra történő utalás, mely szerint „nem akarjuk azt az egyoldalú szabadságot, mely a tőke, az uzsora és a kizsákmányolás szabadságát jelenti" kinyilvánítottan a tőketulajdon szociális korlátok nélküli működését igazolni hivatott doktrínák elutasítása. Nem sikerült közös nevezőre jutni az osztályharc kérdésében. Mit tartalmaz az eredeti változat: „Hiszünk abban, hogy az emberek csak egy nép osztálynélküli társadalmában élhetnek szabadon és emberhez méltóan és hisszük, hogy ez a társadalom lehetséges, azonban nem hisszük, hogy megvalósításának az osztályharc az útja. A tőke, a földbirtok és a hivatal urainak az osztályharcára nem a munkásság és az osztályharag a felelet, hanem az emberi méltóság föllázadása minden osztályuralom és osztályharc ellen. Osztályuralmat és osztályharcot soha sem fogja megszüntetni olyan politika, amely maga is ezekkel az eszközökkel indul." 20 4 E mondatok valószínűsíthetően Bibó István javaslatára kerültek az eredeti szövegváltozatba. A javasolt szöveg helyett a következő megfogalmazást találjuk a végső változatban: „Valljuk, hogy az egyének szabadságát, a termelés gazdaságos szervezeteit és a kultúra teljességét nem a világtársadalom légüres tere, de egy nép társadalmának egysége valósíthatja meg. Magyarország dolgozóinak felszabadítása és a magyar politikai szabadság kivívása nem csupán a világ dolgozóinak remélt szolidaritásán és nem a világ imperialistáinak kollektív letörésén fordul meg, hanem elsősorban a magyar dolgozók összefogásán és a magyar osztálykiváltságok megszüntetésén. Ha adatik ember számára szabadság, jólét és kultúra a társadalomban, ez a magyar számára csak a magyar nép sorsközösségben teljesülhet." 20 5 Fennmaradt az „Elöljáró szöveg" egy teljesebb (tizenegy oldalas) változata is. Az első hét oldal érdemben egyezik az első változattal, a további négy azonban új — lehet, hogy az első változat kiegészítése. E változat elemei azonban már nem az „Elöljáró szövegbe", hanem a 12 pont új változatába épültek, igaz, töredékesen. A számos eredeti megközelítést tartalmazó szövegváltozatban tartalmi-stiláris jellemzők alapján felismerhetők Erdei, Bibó, valamint Reitzer Béla egyes gondolatai, megfogalmazásai. így kifejtetlenül megtaláljuk Bibó és Erdei közigazgatásireform-tervét, a nemesi vármegye bírálatát, a „Város és vidéke" koncepció elemeit. Ezen elgondolások lényegét a „Mit kíván a magyar nép" 2. pontja tartalmazza. 20 6 Ugyancsak megtalálhatjuk e változatban — igaz, kifejtetlenül — Bibó Istvánnak a jogállamisággal kapcsolatos néhány fontos tézisét. A hangsúlyt azonban itt nem a hatalmi ágak elválasztására helyezi — erre vonatkozó utalás is van a szövegben —, hanem a jog tiszteletére, ,,a szilárd jogrendszer védelmére". Nyilvánvalóan az 1937-es 20 3 Lásd Függelék: 8. Megjegyezzük, hogy az elöljáró szöveg első változata az említett kérdésekben érdekesebb, szókimondóbb megfogalmazásokat tartalmaz. „Tagadjuk azt az osztálynemzeti államot, amely közjogi eszközökkel tartja fönn osztályok uralmát, tagadjuk azt a liberális osztályállamot, amely a külsődleges demokrácia örve alatt szabad uralkodást enged a hatalmasabb osztályállamoknak a gyöngébbek felett és tagadjuk azt a totális államot, amely — akár fasiszta, akár bolsevistalegyen — az uralkodó párt vagy diktátor kezében tartott államhatalmat teszi meg a társadalom mindenható urává." (Lásd. Függelék: 4.) 20 4 Lásd. Függelék: 4. sós Függelék: 8. 20 6 Lásd Függelék: 8. 56
