Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)

A Márciusi Front 1938. évi programjának szövegváltozatai. Bibó István szerepvállalása

moszkvai perek keltette félelmek is motiválták annak hangsúlyozását, hogy „az állam és a társadalom fejlődését a múló időkre biztosíthatja csak az, ha az államhatalom önkényes törvénymódosításokkal és a bíráskodás befolyásolásával osztály- és párt­uralom céljára használja az igazságszolgáltatást. Mi csak a tökéletesen kiépített bírói függetlenségben tudunk bízni és ennek érdekében követeljük meg, hogy a bírák a nép minden rétegéből valók legyenek s működésüket különleges törvények védjék meg minden osztályuralom befolyásától." 20 7 Sajátos a külső és belső magyar revízió, a Dunai Államszövetség értelmezése. Tartalmi és stiláris jegyek alapján valószínűsíthetően Bibó István írta ezt a szövegrészt. E megfogalmazás számos lényeges gondolati elemét tömörítve tartalmazza a Kiált­vány publikált változata. A Bibó által használt terminológiai módosítás azonban nem egyszerűen stiláris jellegű. Míg a Kiáltvány Válaszban közzétett pontjai közül a 12-dik a magyar revízió feltételeként a Duna völgyi népek önrendelkezési jogának érvényesítését, minden nagyhatalmi imperializmusnak a Duna völgyéből való ki­rekesztését, idegen hatalmak szálláscsinálóinak a magyar politikai életből való kivonu­lását, a magyar nemzetvédelem teljes felkészültségét, és olyan belpolitikát követel, mely „önálló magyar külpolitikának ad biztos alapot", 20 8 (kiemelés H. T.), addig a Bibó Istvánnak tulajdonított első változat a Darányi-kormány győri programját köz­vetve bírálva megállapítja ugyan, hogy szükség van erős honvédségre, de ellenzi a társadalom militarizálását: „Nagyon jól tudjuk, hogy egy állam és egy nép fejlődésének nem az a biztosítéka, hogy ágyúi és repülői vannak, hanem, hogy öntudatos és népi felelősséget érző tagjai. Fegyverek csak osztálynacionalista államok hódításainak és legyőzetésének az eszközei, a dolgozók közösségére épült népállam társadalmát nem katonai célokra, hanem a termelés céljaira kell berendezni. — Szükségesnek tartunk viszont minden olyan reformot a honvédség belső szervezetében, amely erejét és telje­sítőképességét növeli és a magyar nép legjobb erői számára megnyitja az érvényesülés útján ezen a pályán is. — Szükségesnek tartjuk azt különösen, hogy a magyar honvéd­ség levetkőzze a porosz drill minden tökéletlenségét és azzá legyen, ami volt már va­laha : a magyar vitézi élet, a magyar virtusos önvédelem kultúrájává." 20 9 A külpolitikai szándékainknak — így e változat — nem „a részben elképzelt, részben valóságos" veszedelmekhez kell igazodniuk, hanem azok „népünk és államunk biztonsága és fejlődési szükségletei szerint alakulnak". 21 0 A magyar revíziót ebben az összefüggésben tekinti érvényesítendőnek. Ennek van belső és külső vonatkozása. A belső egybecseng külpolitikai érdekeinkkel: legyen az anyaországban „kiegyensúlyozott társadalom, fejlődő gazdaság és virágzó kultúra". 211 Külső feltételnek azt tekinti, hogy „Magyarország foglalja el a helyét a Duna völgyé­ben, amely múltja, fekvése, belső erői és tudata szerint megilleti". Hogy ezen célok megvalósításának feltétele a területi revízió, az e fogalmazvány­ból nem tetszik ki. Egyértelműen foglal viszont állást általában a nagyhatalmak és különösen a német hegemón törekvésekkel szemben, egyidejűleg megőrizve, új módon definiálva a Dunai Államszövetség gondolatát. Ennek létét csak akkor látja biztosított­nak, „ha nem lesz tagjai között olyan állam, amely egyik vagy másik nagyhatalom­hoz túlságosan közeláll". 21 2 Egyidejűleg elutasítja a Habsburg-királyság rekonstrukció­jával kapcsolatos birodalmi álmok élesztgetését. 10 7 Lásd Függelék: 5. 20 8 Függelék: 8. a 0» Függelék: 5. 81 0 Uo. •» Uo. a" Függelék: 5. 57

Next

/
Thumbnails
Contents