Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)

Epilógus

havonként pár napot itthon töltök. Kézcsókom Mannának és Téged barátsággal ölel Ferenc"

36

4 E változások nyomán Erdei újabb egzisztenciális döntésre határozza el magát: elhatározza, hogy a Diósszilágyi Évával kötött házassága ellenére Pestre költözik, pontosabban apjával és öccsével a főváros környékén földet vesz, s gazdálkodóként biztosítja függetlenségét és megélhetését, a tudományos munka szuverén folytatásnak feltételét, jóllehet e döntése a házassági kötelék tartósságát alapjaiban érintheti. S mindez még az esküvő előtti napokban történt. Ekkor kapja kézhez Bibó István újabb levelét,

36

5 amelynek befejező sorai a Márciusi Front szubjektív záróakkordjaként is értelmezhetők. „Ferencem, az M. F. zsákutcája és csődje az egeket verdesi, a Makay-nyilatkozat alá nem írása pedig életbevágóan fontos volt. Különösebben azért nem dicsérlek, mert a szétzüllés teljes, s úgyszólván mindegy (a zsidóügyektől eltekintve), hogy mit csinálunk, és milyen formák között megy széjjel az a vonal, amin eddig mozgogattunk. Az új vonalat elölről kell csinálni. A hamaros viszontlátásig ölel István" Erdei míg Pestre készülődik, a makói közéletből is megkezdi kivonulását. Csak a kísérleti hagymatelepen őrzi meg vezetői posztját. Erdei pontosan érzi: 1938 nyarán befejeződött életük egy fontos szakasza: barátaival új szekértáborba kell tömörülniük, s személyes életvitelében is új létformákat kell kialakítani. Epilógus Jóllehet az utóvédharcok még rövid ideig folytatódtak,

36

6 1938 őszének eseményei kétségtelenné tették: a Front „felfeslése" az adott történelmi helyzetben visszafordíthatatlan. Ezen írás nem a Front történetének megírását tűzt<* Vi céljául: elsősorban Erdei Ferenc makói tevékenysége és szellemi evolúciója s... alpontjából kívánta a Front történetének néhány korábban feltáratlan vagy nem kellően értékelt mozzanatára irányítani a figyelmet. A Front historikumát meghatározó folyamatokat csak annyiban érintettük, amennyiben az általunk vizsgált tények, történések értelmezése azt indokolta. Nem vállalkozunk ezért a Márciusi Front általános értékelésére sem, azt azonban szükségesnek tartjuk újólag aláhúzni: az illúzióromboló belső ellentétek, a rövid távon nyilvánvaló vereségként értékelhető „felbomlás" ellenére, a Horthy-rendszer huszonöt éves történetében a Márciusi Front tömörülése volt a legmarkánsabb kísérlet a klasszikus polgári szabadságjogok, a szociális igazságosság, a nemzeti elv és a plebejus gondolat ötvözésére, annak ellenére, hogy az európai realitások — Hitler növekvő befolyása, Léon Blum kormányának erőtlensége, a kezdetben pozitív impulzust jelentő spanyol polgárháború kedvezőtlen kimenetele, a Dimitrov-féle népfronteszményt és a szovjet átalakulási folyamatokat egyaránt beárnyékoló kirakatperek, a kollektív terror leplezhetetlen tényei nem kedveztek e kísérletnek. 1937 tavaszán — mint erre utaltunk — a magyar belpolitikai életben létrejött egy korlátozott mozgástér: a nyilas mozgalom és a Kémeri Nagy vezette Bajtársi Szövetségek, a kormányellenes akciói ellensúlyozása szempontjából az Egyetemi Kör, a Márciusi Front jellegű — egyébként a hatalom stabilitása szempontjából veszély38

4 Erdei Ferenc levele Féja Gézához. Makó, 1938. június 9. Uo. 5,

5 Bibó István levele Erdei Ferenchez, Bp. 1938. június 17. Levelezés: 319. 3,

8 Tovább, 1938. 2. sz. — Újhelyi Szilárd által írt Népi demokrácia című röplap. (Debrecen, 1938. május 25. Kállai Gyula neve alatt jelent meg.) 105