Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
Epilógus
telennek ítélt — mozgalmak szerény, ám manipulálhatónak tetsző egyensúlyt képezhettek. A szociográfiák erjesztő' hatása, a Márciusi Front politikai programja és kapcsolatai azonban hamar világossá tették a kormányzat számára: korántsem veszélytelen kísérlettel állnak szemben. A Darányi-kormány először a represszió eszközével élt — perek sorozata tanúsítja e tényt —, az Imrédy-kormány s közelebbről annak számos kérdésében eltérő nézeteket képviselő tagjai — mindenekelőtt Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter és Teleki Pál, a kultusztárca vezetője — e megoldást rövidlátónak és hatástalannak tartották. A Márciusi Front frontális támadása ugyanis egységbe tömörített különnemű irányzatokat, holott a kormányzat német- és nyilasellenes politikája szempontjából is fontos volt a nép írói mozgalom legbefolyásosabb tagjainak megnyerése vagy semlegesítése. Ezért különböző intézmények létrehozásával magukhoz akarták vonzani azokat az írókat és követőiket, akik a már említett németellenes veszély ellensúlyozására a telepítési politika kiépítésének reményében készek voltak az együttműködésre. Másokat semlegesíteni kívántak, míg teljes szigorral akarták megszüntetni azokat a csoportosulásokat, amelyekben értékelésük szerint kommunista befolyás érvényesült, betiltva orgánumaikat s ha kell, internálva vagy elítélve vezetőiket. 36 7 Kovács Imre Levél a Márciusi Frontról című, 1940-ben kelt írásában ezen akciók hatékonyságát jellemezve állapította meg: „...Ez volt az első nagy vereség. Az ítéleteket nem tekintem annak... A kormányzat remekül dolgozott: egyik kezével adott, a másikkal büntetett... így szóródott szét teljesen a Márciusi Front 1939-ben. Tagjai változatos karriert csináltak: Jobboldali' írók, kormánypárti publicisták, vármegyei szociális tanácsadók lettek, de volt, aki a börtönbe is eljutott.'''' Illyés keserűen írta a Magyarok elé: ,,E mozgalom id^n kezdett összetoborozódni az a fiatal gárda, amely tüzetesebb kutatásai során az ország csaknem minden régi s új kérdését felvetette, megoldást sürgetett, üldöztetést vállalt, majd az elvi győzelem után, a tényleges döntő harc előtt rajokra oszlott — közös ifjúságunk emlékeztetőjéül nekik ajánlom munkámat." A figyelmeztetés elkésett: a Márciusi Front szétesett. Kovács Imre ugyanakkor hozzáteszi: ,,a mozgalom mégsem volt halott: a problémák megoldhatatlanok, s bárki, ha újból felmérni próbálja, arra az eredményre jut, amelyet mi felmutattunk és a Márciusi Front a hű szívekben, a kitartó gondolatokban, a megoldatlan problémákban és új generációkban. . ." 36 8 tovább él. * * * 36 7 Huszár Tibor: Interjú Újhelyi Szilárddal. Készítette Hanák Gábor, Sára Sándor. MTV, 1966. Lásd Továbbá Salamon Konrád, i. m. 166—168. old. 178—180. old. 36 8 Kovács Imre: Levél a Márciusi Frontról. Kelet Népe. 1940. 6. sz., 14. old. 106
