Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)

Magyar ellentámadások Makó visszavételéért

magyar határt. Felderítve, hogy a Maros északi partján nem rendelkezik a magyar hadsereg megfelelő védővonallal, a bátran előretörő szovjet egységek majdnem a Tiszáig előreszaladva, elérték és be is vették az első alföldi várost, Makót. Ezzel kedvező kiindulási területet nyertek a magyar Alföld délkeleti szegélyén, ahonnan a harckocsik és gyorsan mozgó alakulatok rövid idő alatt elérhették Szeged— Szolnok—Debrecen nagyvárosokat, megközelíthették Budapestet, és mélyen az Erdélyben védekező német—magyar csapatok hátába kerülhettek. E veszélyes helyzet felszámolására a magyar—német egységek sorozatos támadásokat indítottak a városnál és tágabb környékén, ám a szovjet csapatokat nem tudták már visszaszorítani. A Makót elfoglaló ezred mindvégig megtartotta a várost, biztosítva ezzel egyrészt a támadás fő erőinek nyugodt gyülekezését, másrészt a kedvező megindulási terepszakaszt az alig másfél hét múlva megkezdődő tiszántúli nagy szovjet támadáshoz. Magyar ellentámadások Makó visszavételéért Makó szovjet kézre kerülésével a város lakói pillanatokra lélegezhettek csak fel, mivel a háború nyomasztó vihara nem szállt el végleg a fejük felől, hanem ekkor kezdődött csak el igazán. A szovjet haderő bátran előretörő és a várost elfoglaló ékét ugyanis a német— magyar hadvezetés mindenáron vissza akarta szorítani. A Szeged—Hódmezővásárhely térségébe fokozatosan beérkező magyar erők feladatául tehát azt tűzte ki, hogy mindenekelőtt Makót foglalják vissza. Erre némi reményt nyújtott, hogy míg a várost korábban csak egy zászlóaljnyi honvéd, néhány határvadász és csendőr védte, most egymás után futottak be Szegedre, ill. Hódmezővásárhelyre a magyar katonai szerelvények. Szeptember 26-án a néhány napja Szegedre érkezett 23. tartalékhadosztály parancsnoksága is áttelepült Hódmezővásárhelyre, s az Andrássy úti zárda iskolából irányította ezredei előrenyomulását. A legfontosabb feladat a szovjet előretörés visszaszorítása volt Hódmezővásárhely alól. Szeptember 26-a reggel a rohamtüzérek újból támadásba lendültek és a 23. tartalék hadosztály — időközben beérkezett egységeit támogatva — a szovjet páncélos élt visszanyomták Földeák felé. Mialatt a harcok egyre távolabb kerültek Hódmezővásárhelytől, a város nagyállomására egymás után futottak be az újabb és újabb katonai szerelvények. Ekkor érkezett meg Nagykanizsáról Szeged-Rókuson keresztül az 51. gyalogezred I. zászlóalja Bátky Zoltán hadnagy vezetésével. A teljesen feltöltött és jó harci szellemű egység parancsnokát Rókusról kiindultában arra figyelmeztették, hogy Vásárhelyig már számolhat partizán veszéllyel. Mivel lőszer A 3. magyar hadsereg frontjának helyzete 1944. -szeptember 27-én. (Forrás: Hans Kissel: Die Panzerschlachten in der Pussta im Oktober 1944. Neckargemünd, 1960.) Jelmagyarázat magyar •—-—német • szovjet csapatok P" 3. magyar hadsereg parancsnoksága m Vtf, magyar hadtest parancsnoksága VIII. magyar hadtest parancsnoksága JLVIT. német páncélos hadtest parancsnoksága Alakulatok délről észak felé haladva: 23. (magyar) tartalék hadosztály; 8. (magyar) tábori póthadosztály; 1.; (magyar) tartalék (helyesen: pót) huszár ezred; 1. (magyar) páncéloshadosztály; 20. (magyar) gyaloghadosztály; 4. (magyar) tábori póthadosztály; 8. (magyar) tartalék hadosztály; 12. (magyar) tartalék hadosztály; 4. SS Polizei páncélgránátos hadosztály; 23. (német) páncéloshadosztály; 46. (szovjet) hadsereg; XVIII. (szovjet) harckocsihadtest; 53. (szovjet) hadsereg; VI. (szovjet) gárda lovashadiest; XXXIII. (szovjet) lövész hadtest 51