Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. A Makói Múzeum Füzetei 65. (Makó, 1989)

Az Arad elleni magyar támadás és a szovjet csapatok megjelenése a Maros völgyében. Arad elvesztése

Nagylaktól Kiszomborig a Marosban húzódó részét kivéve — teljesen nyílt, bármikor átléphető és műszakilag egyáltalán meg nem erősített határvonalat. (A Maros keletről nyugatra húzódó medrével azonban nem jelent majd akadályt a szovjet erőknek, mert a szeptember végén Arad felől előrenyomuló Vörös Hadsereg, a folyó északi és déli partján egyidejűleg tör nyugat felé.) Az Arad elleni magyar támadás és a szovjet csapatok megjelenése a Maros völgyében. Arad elvesztése A magyar kormányt és vezérkart, éppen úgy mint a német vezetést is, a román kiugrás első pillanatától kezdődően élénken foglalkoztatta, hogy milyen intézkedésekkel és hol állítsa meg a szovjet erők előretörését. Románia kiválása a tengely országai közül az addig mesterségesen elfojtott indulatokat a két — korábban látszólag szövetséges — ország között szabadjára engedte. Augusztus 23-tól szinte mindennaposakká váltak a román támadások az addig is feszült légkörű magyar— román határon. Augusztus végén a román mozgósításra válaszul a magyar kormány újabb behívásokkal igyekezett a honvédség létszámát megemelni. A most behívott tartalékos, póttartalékos alakulatokat a szervezés, feltöltés, kiképzés után azonnal a leginkább veszélyeztetett délkeleti határövezetbe irányították. Mivel ez megfelelt a német érdekeknek, a magyar vezérkarnak ezen intézkedéseibe egyelőre nem szóltak bele.

1

5 A legfontosabb az volt számukra, hogy az új védővonal megteremtésében számíthattak a magyar részvételre. Ebédosztás a makói határvadászoknál 1

5 Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29—szeptember 8.) Századok, 1969. 1. szám. 38. 8