Fenyvesi László: Makó mint hódoltsági nagyváros a 16. században. A Makói Múzeum Füzetei 64. (Makó, 1989)

Makó kapcsolatai a Királyi Magyarországgal és Erdéllyel

Az emin tehát pénzügyi vezető volt, aki megbízatását nyilvános árverésen, egymásra licitálva nyerte el a kádi előtt, mégpedig három esztendőre előre megállapított summáért. Ő kezelte azután az összes állami (kincstári, szultáni) jövedelmeket, beleértve a vámokat, az adókat, a vásári és a piaci pénzeket. A legfontosabb földesúri adóféleség a reszm-i kapi volt, vagyis a kapuadó. A kapuadón kívül, a magyar dézsmarendszer szisztémáját átvéve, mindennemű termény után is tizedet szedett be az emin. A legfontosabb a gabonatized volt; továbbá beszedték a must-tizedet is. Az állatok közül azonban csak a sertések, a méhek és a juhok után járt tized török részre, viszont semmiféle egyenesadót nem írtak elő.

64 A makói emin tehát mint adó- és vámbiztos, vásári-piaci felügyelő a maga gazdasági posztján éppen olyan meghatározó szerepet játszott a mezőváros életében, mint a kádi a maga sokféle funkciójában. S mivel az emin volt a gazdája a legbusásabb jövedelmeket hozó pénzügyi forrásoknak, nem meglepő, hogy ő is bent a központban, a kádi közelében, a piactéri kőházak egyikében lakott. Egy olyan fejlett harmincadhelyen, kádiszékhelyen és szultáni hászvárosban, mint a Maros menti Makó, a XVI. századi, viszonylagos fénykor esztendeiben még legalább másfél-két tucat egyéb kisebb-nagyobb rangú és beosztású török hivatalnok is tevékenykedhetett, nem is beszélve ezek beosztottjairól, segédszemélyzetéről, fegyveres kísérőiről és szolgáikról, no meg a hodzsáról, a mohamedán papról.

6

5 Makó kapcsolatai a Királyi Magyarországgal és Erdéllyel A török katonai uralom alá jutó Maros-völgyhöz legközelebb fekvő keresztény vár a Körösök vidékén elterülő Gyula volt.

6

6 A Maros-vidék egyéb helységeivel együtt Makó is a különböző hatalmi érdekösszeütközések gócpontjába került. Kezdetben Ferdinánd a legfőbb állami bevételt jelentő hadisegélyt (subsidiumot), a jobbára 1 forintos dikát engedte át a dél-tiszántúli vármegyékből Gyula várának. Az 1550-es években gyakorlatilag teljesen kisajátították a vár szükségleteire a Makóról és általában Csanád megyéből befolyó összes állami, egyházi és magánföldesúri adójövedelmeket, szolgáltatásokat, a pénzben, természetben és munkában lerovandó legkülönfélébb kötelezettségeket is. 6

7 Habsburg Ferdinánd 2 éven át nem nevezett ki új csanádi püspököt. 1553 elején Szegedi Ferenc személyében mégis új csanádi püspököt nevezett ki, de csak a lelki ügyeket hagyta a kezében, míg az egyházmegye jövedelmét Gyula várának fenntartására rendelte.

6

8 Az energikusabb püspökök már a XVI. század utolsó harmadában megkíséreltek Gyula örökébe lépni, s dézsmálásra kényszeríteni Makót és a csanádi egyházmegye Maros-menti területeit.

6

9 Nem lehetetlen azonban, hogy 1566 után Gyula örökébe Eger lépett Makó térségében is, mind az állami, mind az egyházi adók behajtásának viszonylatában. Erre mutat egy 1587-es egri elszámolási jegyzék, mely részletesen felsorolja — sajonos, az 4

4 Káldy-Nagy: Magyarországi... 1970. 24—25. 4

6 Az 1593-as levél mecsetet is említ Makón, melynek lehet, hogy nemcsak egy mohamedán papja volt. (L. a 164. jegy.!) 4

4 Róla l. Scherer Ferenc, Veress Endre és Csorba Csaba műveit! Borovszky S.: Csanád... I. 1896. 199. 4

8 1553/54-ben Medgyesi Székely Ferenc volt a csanádi püspök (Juhász K.: Csanád... 1935. 40—48.) " Uo. 49—152.; Borovszky S.: Csanád... I. 1896. 293.; II. 1897. 355. 15