Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)
272 VLNUK FALU. a mikor a Pongrácz ispán birtokait meghatárolják, jelentésükben külön is megemlítik. 1 Ha e helynév az ószláv vlüna hab, hullám jelentésű szóból eredő *vlunínikü szó okleveles leírása, mely utóbbi szó a habokkal, hullámokkal bánó embert, vagyis a révészt jelenti, akkor az Izsák comes falujának rátaláltunk nemcsak az értelmére, hanem egyszesmind az ősidőkbe visszanyúló eredetére is. És semmi sincs, a mi e szószármaztatás ellen szólana; az ószláv nyelvben az ü és í hangzók némák levén, ez a révészt jelentő szó hajdan vlnik-nak vagy magyaros leírással uhuiknak hangzott. 2 Ez ószláv szó értelme azt mutatja, hogy a Szent-Lőrincz mellett fekvő csanádvármegyei falucska révészek tanyáiból alakult s kezdettől fogva átkelő-hely volt a Maroson. S minthogy 1247-ben, mikor először szemünkbe tűnik, magyar nép lakta, bizonyos, hogy az ószláv elnevezés akkor állott elő, a midőn Csanád vármegye földjén még szlávok tanyáztak. Ez pedig valószínűleg még a honfoglalás idejében volt. Bizonyára sz. István adta ezt a révet is Csanád vezérnek és nemzetségének, s ezért szállott ez örökségképen Kelemenös bán fiára, Izsákra. 1256. decz. 17-én, midőn a nemzetség IV. Béla király előtt megosztozkodik, ez a falu már Feliielnuk alakban fordul elő s a Kelemenös bán fiainak jut, kik közt ott találjuk Izsákot is, fiának, Makónak képviseletében is. E falu neve előtt Szent-Lőrincz, Kisfalud, Malomszög falvak nevét olvassuk, utána pedig Szent-László, Zombor, Ladány, Palota stb. mind a Kelemenös-fiak birtokai számláltatnak elő. 8 A FelVelnök megkülönböztetés arra mutat, hogy volt már ekkor Al-Velnök is; de ez az osztály alkalmával nem forog szóban. Ezután hosszú ideig nem hallunk e faluról semmit. Csak 1 Dl. 322. §. 5. Zent Leurencz cum stanno, quod separat de Morusio incipiens a villa comitis Isac, fratris sui, Vlnuk vocata. Az Arp. új okm. VII. 242.1., hol ez oklevél közölve van, a falu nevét Vlunk alakban nyomatja le. Ezt Karácsonyi János,Délmagy. Tört. és Rég. Ért. 1884. 9.1. Hiúnknak olvasván, nem tud vele mit kezdeni. — s Az ószláv vlüna szó az oroszban volna, a bolgárban vluna, a csehben vlna alakban ma is él. De a révészt jelentő vlnik szó formájára e nyelvekben már nem találunk. L. Miklosich, Dictionaire abrégé du six langues slaves 88. — 3 Erd. máz. It. Árp. új okm. VII. 429. 42
