Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

A CSANÁD NEMZETSÉGRELI MAKÓFALVI CSALÁD. 27.") Igv jutott Fel-Yelnök vagy most már Makófalva a Yaffamaradékok kezére. Ezek gazdálkodtak azután itt mintegy emberöltőn át, míg Tamás fiai föl nem nevekedtek. A Makó bán nemesi kúriája most már a Csanád nemzetségből származó azon nemeseknek nyújtott födelet, kik magukat ezentúl de Makofciliva, Makófalviaknak nevezték. A nemesi udvarház közelében emelkedett a templom és a plébánia, melyeket még bizonyára Makó bán építtetett föl s a jobbágyság is olyan szépen szaporodott, hogy 1334-ben már a plébános maga nem győzte a teendőket s káplánt kellett tartania. Legalább az a Péter, ki a mondott évben István plébános mellett szerepel, aligha lehet más, mint káplán.

1 1335-ben is István a plébános.

2 Az előbb említett Vaffa-unokák, mikor Tamás rájok bízta Makófalvát, felosztották maguk közt a falut; mindegyiknek jutott belőle egy rész. Ebbe azután ők s később fiaik olyan jól bele találták magukat, hogy a mikor 1335 tájban Csanád esztergomi érsek, a Tamás ispán fia felszólította őket, hogy adják vissza szép szerével azokat a birtokokat, melyeket apja nekik használatul átadott, már hallani sem akartak róla. Inkább pörre bocsátották a dolgot. Pál fiaival: Dénessel, Pállal és Péterrel úgy ért véget a pör, hogy 1337. jún. 11-én az összes ősi javakat új osztályra bocsátották. «Makófalva helységében — mond az osztoztató levél — a falu nyugati felén egy darab föld, mely a Maros vizéből kiszakadó és a Hod nevű mező felé haladó, közönségesen Foknak nevezett pataknál kezdődik, a népiesen Eresztvénynek nevezett erdőrészszel és a falu telkeivel együtt, egészen Dénes mester házáig, Dénes mesternek és testvéreinek jutott nemesi udvarházul; Makófalva többi részét pedig, elkezdvén ugyanazon Fok nevű helytől, két egyforma részre osztották ilveténképen: hogy az az utcza, mely Kisfalu mellett húzódik s végül összeér a másik, Hoduta nevű úttal vagy utczával, valamint ez utczáknak a mezőség felé eső része, egész kiterjedésében, Dénes mesternek és testvéreinek esett birtokrészül; az említett utczáknak többi, a Maros vize felől eső részét pedig az érsek úr és unokaöcscsei kapták, kivéve Domokos fia Mihály, Gergely fia András és Benedek 1 Monum. Vatic. I. 154, 156. — » Uo. I. 160. 18* 45