Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

MAKÓ. 379 az mi tekéntetünkért is ne háborgassa és szolgáltassa őket; érkezhessenek el az töröknek kedve keresésében inkább, ne kellessék, sőt ne kénszeríttessenek hazájokból, lakóhelyekről az sokfelé való szolgáltatás miatt elbúdosni és pusztán hadni».

89 A csanádi püspökök nem is háborgatták őket jó sokáig. Annál hevesebben lépett föl Szokoli Péter fia, György. Úgy hogy a szegény lakosok 1615. ápr. 12-én arra kérték a pozsonyi kir. kamarát, ne engedje, hogy városukat kétfelé szakítsák.

4

0 De a kamara csak azzal biztatta őket, hogy a királyi biztosok s a fejedelem kiküldöttei a nagykárolyi értekezleten fognak dönteni hovatartozandóságuk dolgában. Szokoli azonban nem maradt az egyszerű fenyegetődzésnél; 1617. júl. 20-án már arról panaszkodnak, hogy Berentei Gáspár borsodi alispánnal szövetkezve, lovaskatonákat küldött rájuk, kik 70 .ökrüket elhajtották s embereiket elhurczolták.

4

1 Egy másik levelökben, melyet aug. 18-án intéztek a kamarához, kijelentik, hogy Nagy-Ivárolyba már kétszer fárasztották küldötteiket s hiába; minden vágyódásuk az volna, ha a római császár ő felsége birodalmához lennének foglaltatva, hogy a kegyetlen zaklatásoktól megszabadulnának, mert míg az erdélyi birodalomhoz tartoztak, soha ilyen véletlen kár nem esett rajtuk s esztendei adójokat valamely nehezen beszolgáltatták." Decz. 9-én értésükre esett, hogy Szokoli György a kamara eleibe «különb-különbféle méltatlan bizonyságokat» akar vinni; ezzel szemben ragaszkodnak ahhoz az állításukhoz, hogy ők Szokoli Györgynek soha még hírét sem hallották, nemhogy fizettek avagy adóztak volna neki; vannak köztük nyolczvan esztendős emberek s azok is hitök szerint ezt mondják.

4

3 Ebben a fűhözfához kapkodó szegény polgárok, mint a fentebbiekből tudjuk, alaposan tévedtek, mert ha Györgynek nem is, de nagyapjának bizony megfizették az adót. Szokoli minden követ megmozdított, hogy Makót visszaszerezze. Még Zemplén vármegye is az országgyűlésre utazó követeinek utasításul adta, hogy Szokoli követelését a király és a rendek előtt mozdítsák elő.

4

4 Végre 1619. márcz. 26-án összeült a nagykárolyi értekezlet, hogy megállapítsa a határt a magyar király és az erdélyi fejedelem birtokai között. A magyar király Makó városáról s a többi török hódoltság alatt lévő zaránd-, arad- és csanádvár15