Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)
380 MAKÓ. tiltakozott az ellen, hogy Szokoli Péter a Csongrád vármegyébe (így!) kebelezett Makó nevű egész várost, szőleit és tartozékait birtokába vegye. 8 7 Hogy végződött a két hatalmas család pöre, nem tudjuk; de azt tudjuk, hogy a Telegdiek sohasem lettek többé Makó földesurai, s hogy a Szokoliak továbbra is fentartották követelésöket. Makó 1603-ban kezdett újra épülni. Visszajött egyik-másik régi lakosa, de a nagyobb rész, úgy látszik, a környékbeli elpusztult falvak lakosaiból telt ki, a kik az egykori város múltját és viszonyait nem ismerték. Minthogy ekkor Csanád vármegye egész területe az erdélyi fejedelmet uralta, természetesen az újonnan települt makói lakosoknak sem igen lehetett más választása, mint hogy ezt ők is elismerjék uruknak. A mint kissé összeverődtek, küldöttséget indítottak Kolozsvárra Báthori Gáborhoz, hogy vegye őket pártfogása alá. A fejedelem ennél többet is tett; 1608. május 3-án kiadott szabadalomlevelében önálló bíráskodási joggal ruházta fel a makói polgárokat, kivévén őket az idegen bíróságok hatósága alól. 8 8 Természetesen, e kedvezménynyel szemben kötelezték magukat némi adófizetésre és a lippai várnak teendő szolgálatokra. Ekkor készült el a város régi pecsétnyomója, melynek hű lenyomatát itt közöljük. A súlyos sebeiből lassanként épülni kezdő városra csakhamar rávetették szemöket a régi követelők. Mindenekelőtt Herovics Mátyás csanádi választott püspök írt rájok, hogy az egyházi tized fejében fizessenek neki adót. Kétségkívül fenyegetődzött is levelében, mert Bethlen Gábor fejedelem 1614. júl. 28-án tiltakozott az ellen, hogy a püspök a makóiakat adózásra szorítsa. «Nyilván lévén mindenekelőtt — így ír a fejedelem — minemű ínségben, szolgálatban és sarczoltatásban legyenek az török miatt, nekünk is arra kegyelmes tekéntetünk lévén, valami szolgálattal és adóadással eddég lippai várunkhoz tartoztanak, éppen teljességgel nekiek megengedtük, hogy ezután semmit oda ne szolgáljanak, se fizessenek. Kegyelmedet is akarók ez levelünkkel megtalálni, pro suo affectu Christiano, meggondolván minemű ínségek lehessen az pogányok között,. 14 MAKÓ VÁROS RÉGI PECSÉTJE.
