Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)

A telepítés és az első évek története (1843—1848) - Az első évek gazdasági mérlege

tett bérleti díjat vesszük alapul, amely 9706 Ft volt,

13

3 akkor éppen tízszeres jövedelmet sikerült behajtani a gyenge terméseredmények ellenére. Optimális viszonyok között, 8 q/holdat alapul véve, csak a fél részből és az árkülönbözetből 5 év alatt további 80 000 Ft haszon keletkezett volna. A kiáltó ellentét a földesúr-jobbágy, vagy ha úgy tetszik a tőkés-bérmunkás között a jövedelmi viszonyokat tekintve is óriási volt: Egyik oldalon — 100—120 ezer Ft jövedelem 6 év alatt — tőke, 20 ezer Ft befektetés — tőkés — földbirtokos — föld (term, eszközök egyik eleme) döntő elem, mert tulajdon is és a gazdálkodás tárgya is — abszolút földjáradék bevétele — a különbözeti földjáradék nagyobb hányadát is bevételezi a feles termeltetés miatt — feudális jogrendszer Másik oldalon ennek maximum 2 ezreléke (191 Ft), az egész bérlőközösséget tekintve 20%-a bérmunka (feles dohánytermesztés) minimális tőkével rendelkező bérlőbérmunkás, munkaeszközök (t. eszközök másik eleme) a munkaeszközöknek csak egy része tekinthető a kertészek tulajdonának, mert a 40-es években ezek beszerzésére is vehettek fel kölcsönt,

13

4 így amíg ki nem fizették, addig azok a kincstár tulajdonát képezték — abszolút földjáradék kifizetése (bérleti díj) — mint feles bérlő, a különbözeti földjáradéknak csak egy hányadából részesedik — feudális jogrendszer alkalmazása félkapitalista gyakorlatra. Tovább is mérlegelhetnénk a kialakult viszonyokat, végül is bizonyos kettősséget figyelhetünk meg, amire már korábban is utaltunk a bérmunkás-bérlő összefüggésében. A kertészek esetében a személyi függésnek az úrbéreseknél lazább volta, ezenkívül a gazdaságon kívüli kényszer mellett a gazdasági kényszer nagyobb szerepe, a bérleti forma, a kimondottan árutermelés céljából történő dohánytermelés, mind a feudalizmuson túlmutató vonások. Ennyiben előremutatók, de ugyanakkor e tényezők a körülmények kedvezőtlen alakulásával hátrányosan is hatottak. A gazdasági kényszer erejével szerződésre kényszerített nagymajláthi telepesek kénytelenek magukra venni a gazdaságon kívüli kényszer eszközeit is — úriszék -—, így felemás, kapitalista vonásokkal átszőtt feudális viszonyuk mindkettőnek a hátrányát egyesítette. Egyoldalúan a dohánytermelés jövedelmére alapozott gazdaságuk egyensúlyát egy-egy rosszabb termés teljesen felborította. Kiszolgáltatottságuk a kincstárral, mint földesúrral szemben — amit viszonyuk magánjogi jellege következtében semmiféle állami beavatkozás nem korlátozott — olyan méretűvé növekedett, hogy 1847ben a Magyar Gazda lapjain egyesek már új „rabszolgakartá"-t emlegettek velük kapcsolatban.

13

5 Állapotuk, helyzetük az 1848-as forradalom kitörésekor már végleg megérett a rendezésre. Az 1848-as fordulattól a nagymajláthi kertészek is sokat vártak. 13

3 Gajdács: i. m. 65. 13

4 CSML Csvm. k. i. 1589/1845. 13

5 Gyimesi: i. m. 177. ( 62;