Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
A telepítés és az első évek története (1843—1848) - A szerződés
sok szedjék össze, és egy összegben továbbítsák a tiszttartóságra, Pécskára. Természeti csapások esetén az összeg leszáilítását, elengedését nem kérhették. 9 7 A kincstár, mint földesúr külön kikötötte, hogy a regále jog csak őt illeti meg a településen: engedélye nélkül senki nem nyithatott kocsmát, mészárszéket, nem üzemeltethetett malmot, olajütőt, boltot, nem főzhetett pálinkát stb. Ennek értelmében váltották meg az őrlési jogot a lakók 1844 novemberétől külön szerződésben: „Melly egy részről a kir. kincst. uradalom, más részről (Székegyházi) Nagy Majláth község közt az ottani kertész községben felsőbbi engedelem mellett felállított két kerekű száraz malom iránt felsőbbi helybenhagyás fenntartása alatt következőleg köttetett, u. m.: 1-ször: A kir. kincst. uradalom a nevezett kertész községben az őrlési jog gyakorlását a nevezett bérlőnek, az érintett Kétkerekű száraz malomban megengedi olly módon, hogy ez éven, és kerekenkint (10) Tíz pftokat, összesen mind a Két kerékért (20 pftokat három ezüst húszast egy forintba számítván, félévenkint, az az minden évben Május és Október első napjaiban, a Pécskai kir. kincst. pénztárába befizetni köteles legyen. 2-szor: Ezen szerződés veszi kezdetét 844 évi November elsőjétül és terjed ki a fennevezett kertészség telepítése ideig, az az 1858-ik évi Október utoljáig és így (14) Tizennégy évekre ... 11-szer: És minthogy e malom a kertész községnek átengedett legelőjén felépítve vagyon, ezen helyért a község különbért nem fizetend." 9 8 A megváltás pontos fizetésére itt is ugyanazt a szigorú megkötést alkalmazták, mint a telepítési szerződés esetében: „Ha a nevezett bérlő mint a szó alatti malom felállítója, évenként fizetni meg ígért haszonbért kitűzött időre le nem tenné, hatalmában állana őtet summás szóbéli per útján elmarasztaltatni, és az ítéletet végre is hajtatni, és így lemond a bérlő minden személy és vagyonbéli szabadságáról, különbségi igazairól a fellyebbvitel, mindenféle bírói prants, és az ellent állásról, alávetvén magát az 1837, és az 1840-ik év 20-ik és 18-ik törvényczikk értelmében akár hol tartandó kincstári Uradalmi szóbéli bíróság ítéletének, Melly alkalommal a hatos Száztóli kamatot, perbeli s végrehajtási költségeket megfizetendi." A kincstár a szerződésbe tulajdonjogának biztosítékát is belefoglaltatta. Külön hangsúlyozták az átengedett földek „majorsági" jellegét, és azt, hogy azok a szerződéses évek letelte után az uraság szabad rendelkezése alá visszaesnek. A bérlőkkel azt is elfogadtatták, hogy „úrbéri" jogokat követelni nem fognak. 9 9 Házakat, pajtát és egyéb épületeket építhettek a kertészek, de csak a kijelölt beltelken, s a szerződés lejártával — mivel azok tulajdonjoga az övéké volt — azokat elbontani vagy becsáron az uradalomnak átengedni tartoztak. Ház- és pajtaépítésre hatévi törlesztésre családonként 200 válíóforintot kaptak: száz ház után tehát 20 000 forintot. 10 0 Ez az összeg, kamatjával együtt, újabb 30 Ft-tal növelte egy-egy háztartás évi kiadását. A szerződést köteles volt aláírni (inkább elfogadni, mert aláírásra nem mindig került sor egyrészt azért, mert írni, olvasni sokan nem tudtak, másrészt felhatalmazták a választott elöljárókat ezzel a joggal) a bérlő felesége is: „Ezen előszámlált feltételekre és azok hellyesselésére a haszonbérlő hitvesse is minden kifogás nélkül a jelen Szerződést aláírván, kész áll kerekdeden lemondani minden javára szolgálandó asszonyi és özvegyi igazairól, követeléseiről, úgy szinte de különössen hozományáról... 10 1 Tehát a feleség még hozományával is felelt a kötelezettségek betartásáért. 9 7 Bernula i. m. 7. 9 8 NREI, Iratok 1836—1863.1—1/1846. 9 9 Gyimesii. m. 173. 10 0 CSML Csvm. k. i. 1589/1845. 10 1 NREI, Malom iratai. Szerződési jóváhagyás a „M. K. Cs. kincstár tanácsából, Budánjanuárius hó 7-én 847." 46
