Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
A telepítés és az első évek története (1843—1848) - A szerződés
1859-ben, Tót-Bánhegyest 1856-ban. Pitvaros eleve kincstári telepítés volt az 1816. november 13-án megkötött szerződés alapján. 8 5 A telepítvények életét, kötelezettségeit a megkötött szerződések szabályozták. A nem kincstári telepek szerződései eltérő kötelezettségeket tartalmaztak. Az újonnan, közvetlen telepítéssel alapított kertészségek közös kötelezettsége az 5 hold feles dohánytermesztés volt, ami gyakorlatilag egyforma terhet rótt mindegyikre. A dohányföldön kívüli terület nagysága viszont változó volt: Királyhegyesen a belsőség 1, a dohányföld 5, a szántó 6 és a legelő 3 holdat tett ki; 8 6 Albertiben a 20 holdas numerusból belsőség 1, dohányföld 5, szántó 10, legelő 4 hold volt, 8 7 ugyanez volt a felosztási arány Ambrózfalván. 8 8 A nagymajláthit már ismerjük. Szerződéseik 15—20 évre szóltak. Terheik közös vonása a pénzszolgáltatás uralkodó szerepe. A feles dohánytermesztésen kívül a többi földről csak pénzzel adóztak bérleti díj formájában a kincstárnak. Ez utóbbi a föld minőségétől függően különböző volt: holdjáért 1844-ben Albertiben 2 pengő Ft-ot, Kunágotán 2 Ft 60 krajcárt, Nagymajláthon 2 Ft-ot fizettek. 8 9 Kezdetben a hosszabb időre kötött szerződés azzal kecsegtetett, hogy a bérleti díjak is huzamosabb ideig változatlanok maradnak. Nem így történt, mert a kincstár is — akárcsak annak idején a főbérlők — önkényesen felemelte a bérleti díjat : 9 0 Telepítvény A bérleti díj összege egy 1100 • -öles hold után 1850-ben 1863-ban 1872—75-ig Nagymajláth 4 Ft 4 Ft 70 kr 4 Ft 90 kr Alberti 4 Ft 30 kr 4 Ft 90 kr 5 Ft Királyhegyes — 5 Ft 25 kr — Kunágota 2 Ft 60 kr 4 Ft 50 kr 6 Ft Jogilag kiszolgáltatott helyzetet idézett elő az egyetemleges kötelezettség, az a helyzet, hogy a bérleti díjak és egyéb tartozások megfizetéséért, a szerződési feltételek maradéktalan teljesítéséért egymásért is (in solidum) felelősek voltak. Ez alkalmat adott arra, hogy szükség esetén a kincstár egymás ellen fordítsa, kihasználja a kertészeket. Bár meg kell jegyezni, hogy a kincstári telepítésű kertészségekben — a pontos nyilvántartás és a szigorú felügyelet miatt — korántsem volt annyi bonyodalom, mint a magántelepítések rövid lejáratú szerződéseinek és gyakori alkudozásainak időszakában. A nagymajláthiak szerződésének tartalmát nem ismerjük pontosan, azonban a korabeli megyei, községi iratok visszautalásaiból és az örökváltság időszakának sok papírmunkával járó ügyeiből, no meg az azonos időben és azonos körülmények között telepített szomszédos községek analóg eseteiből jórészt rekonstruálhatjuk. A szerződést az „1843-dik évi jan. elsőjétől" kötötték 15 évre. 9 1 A később keletkezett források az időtartamot 20 évben jelölik meg (örökváltság iratanyaga). Palu8 5 CSML A kincstári telepes községek örökváltsága. Az 5685/1980. sz. körrendeletre adott válaszok ... i. m. 316. 8 6 Ifj. Palugyay i. m. 316. 8 7 Bernula—Tamasi i. m. 6. 8 8 Bernula i. m. 9. 8 9 CSML A telepítvényes községek örökváltsága ... i. m. 424. sz.; 223. sz.; 47. sz. 9 0 Uo. 9 1 CSML Csvm. k. i. 3610/1846. 44
