Markos Gyöngyi: Bábaság Makón. A Makói Múzeum Füzetei 61. (Makó, 1988)

Péter 200 frt fizetéssel. A megye által fenntartott egészségügyi szervezet 1808-as adatai szerint a makói és a vidéki bábák évi 6—6 frt fizetést kaptak.

4

2 Összesítve a XVIII. és XIX. század fordulóján a vármegyében dolgozó szülésznők számát az alábbi táblázat mutatja be: 1791 1801 1808 Makó 3 3 6 Apátfalva 1 2 2 Battonya 2 1 3 Földeák — 1 2 Nagylak 2 2 3 Palota — 2 2 Sajtény 2 1 2 Tornya — 1 1 Csanád — — 1 Ö >szesen: 10 13 22 Láthatjuk tehát, hogy 9 év alatt az alkalmazott bábák száma több mint a duplájára emelkedett. Nem találunk utalást arra, hogy milyen megosztásban voltak közülük okleveles vagy cédulás bábák, kik közül kerültek ki a bábák, valamint mennyire volt elég a bábaság a megélhetéshez vagy mint a későbbiekben is volt rá példa, egyéb kiegészítő' tevékenységet is folytattak. Valószínű, az előbbi táblázatban található 6 makói bába egyike volt Fekete János felesége, akiről az 1813-as rovatos összeírás 606-os számú bejegyzése alapján tudunk. A feltüntetett rovatok között egyik sincs kitöltve, csak a név mellett a megjegyzés „Bába a felesége" jelzi, hogy az 1771-es rendelet értelmében adómentességet élvezett.

4

3 Amennyiben a megyei állások közül valamelyik megürült, vagy valaki az alkalmazottak közül hibázott és ezért elbocsátották, közhírré tették a megürült álláshelyet s lehetett rá jelentkezni.

4

4 A megye és a város is fontosnak tartotta, hogy minél több okleveles alkalmazott dolgozzon és tudásának gyarapításával minél több betegséget tudjanak gyógyítani, egészséges gyermek szülessen. 1788-ban királyi rendelet jelent meg, amely kimondta, hogy sebészek, gyógyszerészek és bábák kötelesek az egyetemen levizsgázni.

4

5 Ennek szellemében a város és a megye közhírré tette, hogy „a bábái Tudományok közönségessen taníttatni fognak" 1809-től a pesti egyetemen.

4

6 Érdekes lenne tudni arról, volt-e jelentkező a hirdetésre. Adatot nem találtam rá. A születendő gyermek életben maradása és megóvása érdekében két figyelemre méltó intézkedése volt a helytartótanácsnak, amelynek szellemében intézkedni kell a városban dolgozó egészségügyi személyzetnek és cselekedni a családi környezetnek. Kiadására azért volt szükség, mert a kora középkortól kezdve súlyos büntetések, számos hátrány és megkülönböztetés érte a törvénytelenül született gyermeket és anyját. Ezért a házasságon kívül teherbe esett nők inkább választották a magzatuktól való 4

2 CsML Csanád vármegye adószedői számadásai. Honi adó. 1808. március 11. kisgyűlésen, 266. sz. alatti irat. Oltvai Ferenc szives közlése. 4

3 MVL Rovatos Összeírás 1813. 4

4 MVL Körr. Jkv. 1810. 4

5 Magyary-Kossa Gyula 1940. IV. 212. 4,

1 MVL Körr. Jkv. 1808. 15