Tóth Ferenc szerk.: Giba Antal emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 59. (Makó, 1988)

Halmágyi Pál: A 150 éves tanácsháza építéstörténete

legnagyobb része elvégezve vagyon". Mire megjött a tél az egész épület kívülről is teljesen be lett vakolva, s már csak a meszelés volt hátra. Az emeleten elkészült a törvényszéki terem és alispáni rész, s megkezdődött a főispáni szobák rendbetétele. 1839 februárjában az emeleten már csak a két sarokszoba belső munkái voltak hátra. Júniusban elkészült a kerítés és a nagykapu „az épület nagyszerűségének megfelelő díszes alakban". Még ugyanebben a hónapban, mivel a „kőműves munka legvégső céljához jutott", a közgyűlés meghagyta a megyei pénztárnak, hogy „a széki palota építése körül foglalatoskodott kőműves legényeknek, áldomási ajándék fejében, 10 pengő forintok fizettessenek ki".

2

5 Az áldomás megtörtént, az új megyeháza büszkén magasodott ki a makói házak közül. Az építkezés befejeztével Giba Antal „rendszerénti földmérő úr" 1839. november 29-én megvált hivatalától. Hatalmas munkát végzett, gyönyörű épületet adott Csanád vármegyének, Makó városának. Hallatlan lelkiismeretességet, odaadást, igényes szakmaszeretetet mutatnak Giba Antal fönnmaradt iratai. Tervei tiszták, világosak, szépek, s a nem műszaki végzettségű ember számára is érthetőek. E zseniális mérnök egyéniségét mutatja, hogy terveit nem csak pontosan keltezte és aláírta, de egy-egy megfelelő helyen mindig oda írta: „Gondolta és rajzolta Giba". Az ódon vármegyeháza — a mai tanácsház — szemünk előtt végbemehető újjászületését látva elmondhatjuk: „Jól gondolta és szépen rajzolta Giba Antal földmérő úr!"

2

6 2

5 Uo. 1839. évi 1424. sz. határozat. 2

6 A közölt terv- és alaprajzok a Csongrád Megyei Levéltárban, a széki épület felemelésére ügyelő állandó küldöttség — többször idézett — iratai között, ill. Schener György terve, Gilicze János védett Návay- gyűjteményében találhatók. 24