R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)

R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései (Fordította: Farkas Ferenc) - R. A. Veszelik: A szovjet csapatok átkelése a Tiszán

engedett át a túlsó partra. Az ellenség szívósan ellenállt, védte a kel ippartot azzal a céllal, hogy közben alegységei átjussanak a nyugati partra. A két zászlóalj gyalogsága döntó' rohamra készült. — Szovjet hazánkért az ellenségre! Előre! — vezényelt Oszmuha százados. Erre a vezényszóra az ezred mindkét alegysége az ellenségre vetette magát. Ebben az elszánt és határozott rohamban megsemmisítettünk közel 100 ellenséges katonát és tisztet, fogságba esett 190 katona. A Tisza bal partját elborították az ellenség tetemei. Egységeink szilárdan birtokba vették a Tisza vonalát. De nem lehetett habozni. Sürgó'sen meg kellett kezdeni a Tiszán való átkelést. A csónakokban, s az ellenségtó'l zsákmányolt dereglyéken elsó'nek az 1. lövészzászlóalj helyezkedett el. Az ellenséges tüzérség tüzet nyitott gyalogságunkra. A vízre tucatjával csapódtak be az ellenséges ágyúk és aknavetők lövedékei. Vízoszlopok emelkedtek a magasba. Hős gyalogságunk azonban előre lendült, s az ellenségre tört. Az 1. lövészzászlóalj csakhamar a folyó túlsó oldalán támadta meg az ellenséget, s igyekezett előre. Kemény tusában az ellenséget 300—400 méterre hátrább vetette, 5—10 perc múlva, az 1. lövészzászlóaljtól balra, az ellenségre támadtak a 2. zászlóalj katonái és tisztjei is. Az első nap gyalogságunk 400—700 méteres mélységben behatolt az ellenség védelmi vonalába. A 767. lövészezred alegységei kemény harcokban hídfőt foglaltak a Tisza jobb partján. Az 57. lövészhadtest parancsnoksága a 00695. számú hadijelentéséban így rögzíti az 1944. október 8-án 17 órakor meglevő helyzetet: (részlet) 2. A hadtest kitartóan üldözve a hátráló ellenséget 1944. október 8-án 15 órakor elérte a Tisza keleti partját Mindszentnél és a Maros torkolatánál. 4. A 228. Voznyeszenszkiji lövészhadosztály kitartóan üldözte a hátráló ellenséget, elfogva és megsemmisítve felbomló csoportjait, 15 órakor kijutott a Tisza keleti partjára, s a 767. lövészezred két zászlóalja menetből átkelt a Tiszán a Bergermajor térségében. A 799. lövészezred elérte Sártót, a 795. lövészezred pedig Sártótól délre 2,5 kmrel helyezkedett el. A hadosztálytörzs Hódmezővásárhely déli részén van. Fogságba esett 190 ellenséges katona.1

9 A következő nap reggelén az ellenség Szegedről átcsoportosított friss erőket vetett be, s alegységeinket megtámadta. Sz. A. Litovcsenko gárdaőrnagy igazi férfi módjára hősiesen állta a kemény harcot, hogy megtartsa az elfoglalt területeket. Sz. A. Litovcsenko gárdaőrnagy a háború előtt a flottánál szolgált. A háború azonban elszakította a tengertől. Tengerészgyalogos zászlóalj élén a szárazföldre jött, hogy védje Odesszát, aztán pedig Szevasztopolt. Azok nehéz napok voltak. Most, amikor Sz. A. Litovcsenko gárdaőrnagy a Tisza partján elfoglalt terület védelmét irányítja, azt gondolja, hogy mögötte rettenetes folyó van, ki kell tartani és egy lépést sem hátra. Úgy kell most is harcolni, ahogyan annak idején Szevasztopolért harcolt. Sz. A. Litovcsenko őrnagy és kis csoportja felé 6 páncélos és vagy 100 hitlerista " A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának Levéltára 10057. iratcsomó, 377. köteg, 27. lap. R. A. Veszelik eredeti jegyzete. 67