R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)

R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései (Fordította: Farkas Ferenc) - R. A. Veszelik: A szovjet csapatok átkelése a Tiszán

katona közeledett.20

A németek már egészen közel voltak. Az ó'rnagy pontosan tudta, hogy ilyen helyzetben csak a személyes bátorság és férfias kitartás példája segít. Csak ez teszi képessé a katonákat arra, hogy a rettenetes, egyenlőtlen harcot vállalják. Az ellenséggel szembe futott, s két páncélos alá vágta a kezében levő gránátokat. Parancsnokuk sikere fellelkesítette a harcosokat, s a németekre támadtak, s szétverték őket. Ebben a harcban a zászlóalj gyalogsága — a parancsnokkal az élen — 64 fasisztát semmisített meg. Egy nap leforgása alatt a gyalogság hat német ellenlökést vert vissza, s egy lépést sem hátrált. így hát még egy nagy csatában megvertük az ellenséget. Az egész hadosztály büszke volt a 767. lövészezred két lövészzászlóaljának hősiességére, aki nemcsak hogy hídfőt foglaltak a szivattyútelep és Szomolya térségében (Szegedtől északra), hanem Szeged irányába előre is törtek. A 795. lövészezred Sz. V. Fedotov őrnagy parancsnoksága alatt a harcok során felszabadította Algyő községet, s szilárd védelmi vonalat vont a falu köré, s átvágta a Szegedről kiinduló vasútvonalat, ezzel sikeresen biztosította a hadosztály jobbszárnyának védelmét, s egyben biztosította azt is, hogy a 767. lövészezred sikeres támadást hajtson végre Szeged ellen. A 767. lövészezred I. A. Jermolajev őrnagy vezetésével 1944. október 11-én visszaverte az ellenség ellenlökéseit, s támadásba vitte ezredét, aminek eredményeként megsemmisítette Tápé körzetében az ellenség helyőrségét, s rohammal elfoglalta Szeged északkeleti kerületeit. Sikerült elfoglalni Szegedet, Magyarországnak ezt az igen jelentős gazdasági, közigazgatási és politikai központját. A Tiszán végrehajtott átkelésért és Szeged elfoglalásáért a Legfelsőbb Főparancsnokság 1944. október 11-én kelt parancsában kifejezte köszönetét a hadosztálynak, a 767. lövészezrednek pedig október 31-i parancsával a „Szegedi" melléknevet adományozta. 1944. október 15-e előtti napokban a 228. Voznyeszenszkiji hadosztály szilárdan tartotta a Tisza nyugati partján levő arcvonalát. 1944. október 15-től kezdve — az 57. lövészhadtest parancsnokának utasítására arcvonalát más csapatoknak adta át, 1944. október 15-én éjszaka átkelt a Tisza keleti partjára, s Hódmezővásárhely, Szentes, Szarvas, Mezőtúr, Kisújszállás útvonalon 1944. október 17-re Karcag körzetébe érkezett. 1944. október 17-én a hadosztály támadásba lendült, s leküzdve az ellenség ellenállását (a 13. német páncélos hadosztályt) elfoglalta: Nagyivánt, Csernyest, Tiszacsegét, Ohat—Pusztakócs állomást, Cserepes állomást és Szentmargitta állomást. 1944. október 25-én a 795. lövészezred Szemjon Vasziljevics Fedotov őrnagy vezetésével kegyetlen harcokat vívott azért, hogy megtisztítsa a Tisza bal partját az ellenségtől Tiszafüred körzetében. A 799. lövészezred, melynek parancsnoka ekkor már Bordjug alezredes volt, az első századát — állományában 25 emberrel éjszaka átküldte a Tisza nyugati partjára Tiszaörvénytől 2 kilométerre délnyugati irányban. Ezek támadták az ellenséget, s kemény harcokat vívtak. Az ezred védelemre rendezkedett be a Tisza keleti partján Tiszaörvénytől Tiszaderzsig. Amikor a 795. lövészezred a Tisza bal partján Tiszafüred város térségében tisztogató harcokat folytatott, ezzel egy időben, Tiszafüredtől északra, 4 kilométerre 20

A német 4. SS rendőr páncélgránátos hadosztály katonái és harcjárművei-68