R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)

R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései (Fordította: Farkas Ferenc) - R. A. Veszelik: Makó ostroma és felszabadítása

A német fasiszta kötelékek 4—5 tankkal megerősítve és önjáró lövegek tüzérségi fedezete mellett egy gyalogos zászlóaljnyi erővel elfoglalták Csanádpalota községet.7 Hadosztályunkat a bekerítés veszélye fenyegette. A két lövészezredet elvágták egymástól, melyeknek így a jobb és bal szárnya fedezetlenül maradt, kitéve az ellenségnek. A támadó 767. lövészezredet majdnem bekerítették. A 799. lövészezred erre a napra azt a harci feladatot kapta, hogy foglalja el Hódmezővásárhelyt, ezt a jelentős települést, menjen át körkörös védelembe, s az elfoglalt terepszakaszt alaposan erősítse meg. Az ezred támadása sikertelen volt. Az ellenséges túleró'vel kemény harcot vívott Földeák községtől északra 4 kilométernyi távolságra.8 A 795. lövészezred csak estére érkezett meg a hadtest tartalékából, s ennek lett a harci feladata Csanádpalota megtámadása, s nekik kellett megsegíteni a két lövészezredet a harci feladat teljesítésében. A hadosztálytörzs a bonyolult körülmények ellenére nyugodtan tevékenykedett, a napi harci cselekvési tervnek megfelelően. A hadosztályparancsnok elment a 767. lövészezredhez, hogy géppisztolyos csoportjával a szükséges harcfeladatot megoldja. Nagy nehézség árán jutottak el a körletbe, s ketten meg is sebesültek közülük. A hadműveleti osztály vezetője Filippov gárdaalezredes két géppisztolyossal elment a 799. lövészezredhez, hogy a harc színhelyén tegye meg a szükséges intézkedéseket. A hadosztályfőtörzs főnöke, I. I. Rumilcev ezredes összehívta rövid megbeszélésre a törzs tisztjeit, rajtuk kívül még jelen voltak: a híradósok, a komendáns szakasz parancsnoka, Zinyejev főhadnagy, s Dragunov százados, az iskolaszázad parancsnoka. Mindegyikük külön harcfeladatot kapott a vezetési pont védelmét illetően, ha az ellenséggel vívott harcban erre kerülne sor. A parancsnokság ne tűrje el a pánikot, hiszen nagy erőink vannak. Egy katona köteles akár 100 német fasiszta ellen harcolni — mondta az ezredes. A 767. lövészezred Makó irányába támadt. Az 1. és 3. lövészzászlóaljak a nap folyamán elfoglalták Papós-tanyát és folytatták a támadást északi irányba. A 2. lövészzászlóalj kegyetlen harcot vívott. Az ellenség friss erőket és tüzérséget vetett be, erős tüzérségi és aknavető tüzet zúdított a lövész alegységeinkre. Ma az ellenség háromszor indított támadást, de hála a személyi állomány hősiességének és bátorságának, az ezred nem tett „egyetlen lépést sem hátra". — Ilyen gyerekek ezek. Az ezredet az ellenség támadása fenyegette Csanádpalota községből. Az 57. hadtestparancsnokság harcparancsa megkövetelte, hogy legkésőbb 1944. szeptember 26-án az ezred minden körülmények között köteles teljesíteni a feladatot: felszabadítani Makót, az első magyar várost. A megtisztelő és nemes feladatot a 228. Voznyeszenszkij lövészhadosztály kapta, mely elsőként kezdte meg a német hódítók kiverését magyar földről. Erre a megtisztelő feladatra a hadosztály egész személyi állománya büszke volt. Erről a hadosztály újságja a „Harci lobogó" is írt: „Teljesítjük a parancsnokság, 7 A 7. rohamtüzér osztály 2. ütege kilenc rohamlöveggel és a 8. tábori póthadosztály 12. gyalogezredének egy zászlóalja támadt Csanádpalotára. 8 A 7. rohamtüzér osztály 1. ütege állította meg a szovjet támadást Hódmezővásárhely szélén. 41