R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)

Bevezetés - Halmágyi Pál: Makó városának és környékének felszabadulása 1944 szeptember—októberében

teljesebb mértékben kihasználta a iasi—kisinyovi áttörés és a romániai fordulat teremtette kedvező lehetőséget. Hadműveleti szünet nélkül tört előre, nem hagyva időt a német csapatoknak újabb hadászati védelmük kiépítésére. A Dél-Erdélybe nyomuló magyar egységek még a Kárpátok fő vonulatának elérése előtt szembe kerültek a szovjet erőkkel. A Románia legnyugatibb részét felszabadító 53. szovjet hadsereg néhány napos harc után Lippa alól a magyar határig nyomta vissza a honvéd csapatokat. Támadásának lendülete azonban ott sem állt meg, s egységei szeptember 24-én felszabadították az első magyar községet, Csanádpalotát, 26-án pedig az első magyar várost Makót. A városnak és környékének felszabadítására tehát még a romániai hadműveletek szerves részeként került sor, s megtartásukért vívott harcok alatt készültek fel a 2. Ukrán Front főerői Magyarország felszabadításának első nagy hadműveletére, a tiszántúli offenzívára. Makó városa földrajzi helyzetéből adódóan, így elsőként élhetett a lehetőséggel, hogy egy új, szabadabb és boldogabb életet teremtsen valamennyi polgárának. Az ismeretlen és kitaposatlan úton elindulva voltak még buktatók, cikcakkos kitérők, de az elmúlt negyven év megadja a választ, hogyan sáfárkodott Makó egyedülálló lehetőségével. 29