R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)
Bevezetés - Halmágyi Pál: Makó városának és környékének felszabadulása 1944 szeptember—októberében
megnehezíteni. Ellenállásuk előbb közvetlenül az ország határán, a kedvező terepadottságokat kihasználva szilárdult meg egy-két órára, majd a bökényi vasúti őrháznál harcoltak, szovjet jelentés szerint „szívósan", délután 5 és 6 óra között.1 7 Szeptember 24-én a Marostól délre, a Varjas—Perjámos térségében álló 375. szovjet hadosztály, nyugati irányba támadott. Előretörése elsöpörte a Nagyszentmiklósnál védekező magyar egységeket. A csak kézifegyverekkel felszerelt honvédek és határvadászok, a délelőtt 10 órakor aknavetőkkel, sorozatvetőkkel, harckocsikkal indított támadás elől elmenekültek. A szétszóródott katonák gyorsan húzódtak vissza Kiszombor felé, de volt, aki a Maroson át menekült.1 8 A déli órákra így Kiszombor előtt is mind veszélyesebbé vált a helyzet. A szovjet katonák gyorsan közeledtek az ország határához, és Dávid ezredes, a makói állomásparancsnok délután 1 órakor már Kiszombor feladását fontolgatta.1 9 Az állomásparancsnok és a Ferencszálláson álló felderítő zászlóalj parancsnoka Légrády alezredes, kora délutánra már felismerte, hogy a csanádpalotai szovjet előretörés célja Földeák, majd Hódmezővásárhely elérése. Kézzel foghatóvá vált a veszély, hogy Kiszombor és Földeák elfoglalásával a szovjet csapatok jóformán bekerítik Makót. Az utolsó pillanatban a magyar hadvezetés kapkodva próbálta a védővonalon Makó körül tátongó rést valahogyan betömni. Délután 2 órakor érkezett meg az újvárosi állomásra az 51. gyalogezred III. zászlóaljának második része Bán Ödön százados, zászlóaljparancsnok vezetésével. A kirakodás alatt már oda hallatszott a nagylaki határon folyó harci zaj. A Makó mögötti nagyvárost, Szegedet is igyekezett a vezérkar katonai erővel biztosítani. Oda légvédelmi tüzérek érkeztek Matolcsy Elek vezérőrnagy parancsnoksága alatt.2 0 Makótól keletre pedig Tótkomlóson jelentek meg újabb egységek, a 7. rohamtüzér osztály két ütege.2 1 Délután 2 óra körül Dávid ezredes már azt is tudta, hogy nem „partizánok" — mint korábban feltételezték —, hanem reguláris szovjet erők vonulnak Csanádpalotáról Királyhegyes felé. Az újvárosi állomásra éppen hogy megérkezett zászlóaljból egy szakasznyi honvédet a vármegye tehergépkocsiján azonnal ki is küldött Királyhegyesre ellenőrizni a helyzetet.2 2 A faluba V2 3-kor megérkező szakasz gyalog indult el Rác úton Csanádpalota felé megbizonyosodni a szovjet előretörésről. Az első szovjet tankokat és katonákat 3 óra körül meglátva, visszafutottak a faluba és az Apátfalvára vezető úton elhagyták Királyhegyest.2 3 Valószínű, hogy a szakasz nem ment le Apátfalváig, hanem a csanádpalotai utat a Kápolnánál elérve visszafordult Makóra. Vass hadnagy 3 /4 4-kor jelentette a vármegyeházán Balla Endre tartalékos főhadnagynak, hogy Királyhegyest a szovjet erők elfoglalták.2 4 A főhadnagy az önkéntes karhatalmi század megerősítéséül 17 KOROM M.: Magyarország felszabadulásának megindulása. (Tanulmányok, dokumentumok.) Tudományos szocializmus füzetek 67. MM. Marxizmus—Leninizmus Oktatási Főosztálya. Bp., 1982. 23. old. 18 Mucsi B.: Határvadász... . 19 Az elmenekült Csanád megyei vezetőség Tiszaföldváron 1944. szeptember 29-én készült jegyzőkönyve. A Makói József Attila Múzeum tulajdonában. 20 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékiratai 1918—1945. Sajtó alá rendezte, a bevezető szöveget írta, magyarázó jegyzetekkel ellátta PERNEKI MIHÁLY. Bp. 1983. 289. old. 21 Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához. (1938—1945.) Összeállította: CSIMA JÁNOS. HM. Központi Irattár, Bp., 1961. 269. old. 22 Tiszaföldvári jegyzőkönyv. 23 MARTONYI ZOLTÁN: Királyhegyes története 1944-ben. A Makói József Attila Múzeum tulajdonában. Adattár: 1163/85. 24 Tiszaföldvári jegyzőkönyv. 10
