R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)
Bevezetés - Halmágyi Pál: Makó városának és környékének felszabadulása 1944 szeptember—októberében
LVII. német hadtest parancsnoka jelentésében megállapította, hogy a szovjet csapatok harcértékével, fegyvereivel, felszerelésével szemben „rendkívül gyenge", csak védekezésre és harcfelderítésre alkalmas.6 A lassan négy napja tartó ópálosi küzdelem is a végéhez közeledett ekkorra. Szeptember 20-án a szovjet erők áttörték a 6. hadosztály vonalát, és szétszórták az 1. páncéloshadosztály zömét is.7 A magyar csapatok gyorsan vonultak vissza Arad felé. Ugyanezen a napon a 767. szovjet ezred a kijelölt területen elérte a Marost, és másnap szeptember 21-én délután megkezdte az átkelést Szemlaknál a folyó északi partjára. A szovjet csapatok Arad körüli gyűrűje így mind veszélyesebbé vált. A magyar csapatoknak egyetlen lehetősége maradt: a kilátástalan harcot és értelmetlen véráldozatot elkerülve, szeptember 21-érői 22-re virradó éjjel Battonya—Dombegyház irányába kivonulni a városból. Reggelre a 228. szovjet hadosztály 799. ezrede délkeleti irányból bevonult Aradra. A 2. Ukrán Front csapatai ismét fényesen és a megadottnál jóval korábban teljesítették feladataikat. Szeptember 30. helyett már szeptember 22-re elérték a Nagyvárad—Arad—Temesvár vonalat, s e két utóbbi várost fel is szabadították. A moszkvai rádió még ezen az éjszakán bejelentette „Arad város és nagy vasúti csomópont" elfoglalását.8 2. Az első magyar város — Makó —felszabadítása 1944. augusztusában az ország belsejében csak béke helyőrségek, bevonulási körletek, kiképző táborok és alakulatok voltak, ill. tartózkodtak. A front közeledtére a magyar vezérkar augusztus 17-én felállította a tábori póthadsereg parancsnokságot, ill. elrendelte néhány hadosztály kivonását és hazahozatalát a frontról, ill. a front mögötti területekről. így került sor — többek között — az 1. magyar hadsereg kötelékében, a Kárpátok előterében levő 23. tartalék hadosztály hazahozatalára is. E hadosztály alapvető szervezési, felszerelési, kiképzési hiányosságokkal küszködött. Ennek megfelelő volt lengyelországi alkalmazása is, „biztosító szolgálatot" látott el az első vonalak mögött. A hadosztály hazahozatal utáni feltöltése és felszerelése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az egység továbbra is jelentős felszerelési hiányokkal indult szeptember végén a dél-alföldi frontra. Tüzérsége, hatékony páncélelhárító fegyverei nem voltak. A páncéltörő fegyverként kiadott 35 mm-es kis belga löveg a szovjet harckocsik páncélját át sem tudta ütni. A hadosztály frontot megjárt 51. és 54. gyalogezredei mellé, gyorsított ütemben állították fel itthon a harmadik, 42. gyalogezredet. A hadosztály legénysége az ország legkülönbözőbb területeiről származott. (Zemplén, Bácska, Nyugat-Magyarország, Budapest, Nyírség.) Jelentős számban voltak közöttük kárpátaljai ruszinok is. A tisztikar ugyanígy nagyon sok helyről és alakulattól érkezett, s egymást egyáltalán nem ismerte. A 23. hadosztály parancsnoka Deseő Gusztáv vezérőrnagy, az 51. gyalogezredé Battka Andor, az 54. gyalogezredé Pákh Miklós ezredes volt. 4 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Südukraine 6593. sz. és a 6594. sz. irat, valamint KOROM MIHÁLY : Az ország felszabadulásának megindulása és az új élet első lépései Délkelet-Magyarországon. Makó az első felszabadult magyar város c. kötetben, kiadta Makó Város Tanácsa, 1974. 8. old. 7 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Südukraina 6591. sz. irat. • OL Rádiófigyelő szeptember 22. A moszkvai rádió orosz nyelvű adása 22.30-kor. 7
