Tóth Ferenc: Erdei Ferenc hadbírósági pere. A Makói Múzeum Füzetei 53. (Makó, 1986)

apja hívására a helybeli szociáldemokrata párthelyiségbe, ottan beszélgetést folytatott a szélsőséges gondolkodású Lájerrel, egy-két dolgozatában szélsőséges gondolkodásra valló kifejezések fordultak elő. Herakles válaszúton: ha kizárjuk, derékba törjük pályáját és tényleg a baloldaliak táborába sodródik, ha megmarad az iskolában, a magyar társadalom számára nyerünk egy tehetséges, értékes fiút. Nem ért egyet az iskolából történő eltávolításával. Dr. Bánáthy Péter református hitoktató — mint szomszéd is — jól ismeri az Erdei családot. Ő mindent külső körülménnyel magyaráz: 1. Édesapja belépett a szociáldemokrata pártba, otthon elmondta, hogy milyen józan gondolkodású és értelmes emberek vannak a pártban, 2. maga az apja hívta el fiát a pártba, hogy győződjön meg az ottani emberek értelmes voltáról, 3. az apa hozta el a párthelyiség könyvtárából a szélsőséges irányú, hitetlenséget tanító könyveket, 4. az apa hívására érkezik Lájer az Erdei házba. Tehát a hiba a családi otthon veszélyes voltában rejlik. Édesanyja értelmes és igen jóindulatú, a szokottnál sokkal magasabb inteligenciát eláruló nő, aki jó irányba tudja a fiút befolyásolni. Erdei Sándor a vallásos egylet ülésein részt vett és közreműködött. Hallgatag természetűnek ismeri és olyannak, aki a lelki hatásokra kitárja szívét és nem utasítja el magától a vallás és a haza fogalmával egybekötött eszméket. Az iskolából való kizárása veszedelmes, ezzel kiszolgáltatnánk a szélsőséges elemeknek és vértanút csinálnánk belőle. Egyébként túl nagy fontosságot tulajdonítunk ennek az esetnek, ágyúval lövünk a verébre. El kell fojtani a tüzet és nem tovább szítani. Garanciát vállal érte. Falábú Jenő két és fél éve tanítja, kifogástalan magaviseletű, komoly, tanárait tisztelő és tanulmányait komolyan végző tanulónak ismeri. Helyes útra terelve saját paraszt fajtájának sorsa iránt feltétlenül dolgozni, alkotni akaró embert lehet belőle alakítani. Altmann Jakab szerint az igazgató a vizsgálat eredményét röviden, velősen, pragmatikusan fogalmazta meg, de egy pont tekintetében némi hiányosságot észlelt, ugyanis ebben nem nyert megállapítást, hogy Erdei Sándor eltévelyedését nagyrészt a szülői ház idézte elő. Mentő körülmény az is, hogy eszméit nem propagálta, nem izgatott, nem agitált, osztálytársaira káros befolyása nem érvényesült. Dr. Lőrincz Jenő leszögezte, hogy Erdei Sándor fő gondolatköre a mai társadalmi rend megváltoztatása. Ezt ma minden szociológus és minden józan ember szükségesnek tartja, persze nem a marxi szellemben. Nem csoda, ha a mai belső forrongás rezdülései az iskola falai közé is bejutnak és az is természetes, hogy azokban keltenek gondolatokat, akik legértelmesebbek, akiknek értelmi éhsége a mindennapi vegetatív szükségleteknél tovább pillant. Kár, hogy az iskolai órák érdeklődését nem terelték helyes irányba. Ő az okot nem keresi, de a tényt leszögezi: ezt az irányítást a gimnáziumból Erdei Sándor nem kapta meg. Ellene három fő vád merült fel: a kollektív termelési rend mellé állt, vallástalan és megmételyezi az iskola szellemét. A tanári testület előtti vallomásában az elsőhöz ragaszkodott, a második pontnál sem tért el, bár nem vallástalan, a harmadik vádpont nem igazolódott be. A fő meggondolás pedig: ha eltávolítjuk az iskolából, menthetetlenül az ellenség táborába sodorjuk, mivel a parasztot ismeri s tud nyelvén, sokat árthat; ha megtartjuk, remény van arra, hogy letérítjük a hamis útról. Nemcsak bírák vagyunk, de nevelők is, nem szabad lemondanunk egy derék, értékes fiúról. 1

1 Csanád vezér reálgimnázium jegyzőkönyve. 1933. április 1—8. 9