Tóth Ferenc: Erdei Ferenc hadbírósági pere. A Makói Múzeum Füzetei 53. (Makó, 1986)
Dr. Magyar József megengedhetó'nek tartja, hogy Erdei Sándor elképzelése csak teória, de az ideológia tovább kísérthet az iskolában, ezért az igazgató javaslatát fogadja el. Kályáni Ferenc internátusi igazgató Erdei Sándort ugyan nem tanította, de két évvel ezeló'tt az internátusi diáklapban nem engedélyezte két cikkének közreadását a bennük lévő úrgyűlölet és a történeti osztályok megvetése miatt. V. fokú büntetést javasol eltávolítással. Szőllősy Géza helyettes tanár szerint a világban tapasztalható munkanélküliség és a sok helyen letagadhatatlan nyomor sokakat késztet az ifjúság köréből is arra a gondolatra, hogy valami változás lenne szükséges. De feltételezhető-e, hogy ez az erős egyéniség feladja eddigi elveit. Az iskola képes lesz-e ellensúlyozni környezete ráhatásait. Felelősséggel vállalkozhatunk-e a kísérletezésre? Véleménye szerint példát kell statuálni. Petrusek Imre helyettes tanár szerint Erdei Sándor máris a javulás útjára lépett. Ezt követően szavazásra került sor. Erdei Sándornak az iskolából való kizárása mellett (VI. fokú fegyelmi büntetés) hárman szavaztak: dr. Magyar József, Szőllősy Géza és Thurzó Ferenc. A tantestület előtti feddés (V. fok) mellett tizennégyen foglaltak állást: Altmann Jakab, dr. Bánáthy Péter, Csornyák Emil, Falábú Jenő, dr. Galambos Dezső, Koncsek László, Kovalik Antal, dr. Lőrincz Jenő, Matusik István, dr. Peja Győző, Petrusek Imre, Pfitzner János, Székely András, Zékány Gyula. Az intézetből való eltanácsolás (V. fok) mellett Kályáni Ferenc voksolt. 1 0 Tóth Béla VII. osztályú tanuló Erdei Sándoréknál lakott, így jutott el a munkásotthonba és volt részese a Lájer féle szemináriumnak, IV. fokú büntetésben részesült. Alexi Józsefet, H. Kovács Zoltánt, Lénárt Istvánt a fegyelmi bizottság elnöke nem találta bűnösnek. A Tankerületi Főigazgatóság újabb eljárásra kötelezte az iskolát, pótlólag ki kellett hallgatniok azokat a tanulókat, akik Erdei Sándort kommunistának nevezték. A pótértekezletet 1933. április 4-én és 7-én tartották. Erdei Sándorról tizenegy tanulót kérdeztek meg. A kommunista nevet valamennyien tréfás gúnynévnek mondták. Másoknak „ébredő", „vén táblabíró", „piszkos kapitalista", „hitlerista", „militarista" volt a csúfneve. Kocsisovszky Lajos szerint Erdei Sándor jóságából adódóan kapta a kommunista nevet, mert védelmébe vette az egyik zsidó fiút. A beidézett tanulók derék, csendes fiúnak tartották Erdei Sándort, aki jó hatással van az osztálytársakra, mások jóérzésére, hazafiasnak, vallásosnak, eszesnek, szorgalmasnak mondták. Varjú Sándor tisztelettel néz rá, mint jó tanulóra. Mert.se Arisztid szerint minden társa szereti, magánál különbnek tartja. A vallomásokból olykor kirajzolódik Erdei Sándor világnézete is. Hetényi Tibor tudja róla, a kapitalizmus mai rendszerével nincs megbékélve, az új országban, sőt a maiban is jobb sorsot szán a parasztnak. Varjú Sándor szerint Erdeinek azért nem tetszik a kapitalizmus mai formája, mert másoknak sok pénzük van. Édenburg Tibor idézte a vádlott egykori szavait: „helyes volna, ha az orvosokat is az állam fizetné, mert így a szegényesebbek is részesülhetnének gondos orvosi kezelésben." Székely Károly szerint Erdei Hitlert nem tartja nagy embernek. 1 1 Erdei Sándor meggyőződését sohasem rejtette véka alá. LŐrincz Jenő mondta róla, amikor Toldiról szóló dolgozata miatt elővette, egész órás beszélgetés után sem tudta engedékenységre bírni. Később viszont belátta szertelenségét. Erdei Sándor néhány évvel halála előtt elmondta, hogy „az igazgató azon kérdésére, akarom-e folytatni a kapcsolatot a mozgalommal, azt válaszoltam, igen, még akkor is, ha ez az iskolai 1 1 Csanád vezér reálgimnázium jegyzőkönyve. 1933. április 1—8. 10
