Tóth Ferenc: Erdei Ferenc hadbírósági pere. A Makói Múzeum Füzetei 53. (Makó, 1986)

erőteljesen szépirodalmi érdeklődésével áll kapcsolatban anélkül, hogy a marxizmus elvei terminus technikusoknál egyebet jelentenének számára. Többi diáktársával, az előbb mondottaknál fogva, bensőleg nem szokott érintkezni. Hogy egyik-másik kommunistának nevezte el, annak az a magyarázata, hogy többször közbelépett olyankor, midőn társai egyik zsidó osztálytársukat közös összefogással ütötték; az ilyesmit embertelennek és komoly VII-es méltatlannak tartja. A bátyjához írt levélről kijelenti, hogy az elejétől végig tréfás hangú s mint ilyen nem vehető komolyan. Jövőjéről sokat gondolkodott, de nem tud határozni. Egy időben tanárnak készült; ma pedig annyi világos előtte, hogy az egyetemet elvégezve, belepillanthasson az emberekbe s azok számára értékesítse magát, akik szenvednek. Arra vonatkozólag, hogy felfogása talán ellentétben áll az iskola hazafias és valláserkölcsi levegőjével, támadtak aggályai, de arra a meggyőződésre jutott, hogy nézetei se magyar voltával, se alapjában a vallásos lényeggel nincsenek ellentétben s ezért elgondolásai, amelyeknek kommunista—bolsevista minősítése ellen tiltakozik, beleférnek az iskola kereteibe".

9 Tóth Béla szerint a történeti materializmusnak sok tekintetben igaza van. A szociáldemokrata párthelyiségbe szabad akaratából, pusztán kíváncsiságból kísérte el egyetlen esetben Erdei Sándor édesapját. Tud arról, hogy a Szovjetunióban a gazdasági élet fellendült, az orosz nép elégedett és nyugodt. Kongreganista, gyónni lelki szükségből is szokott, olvasta Bücher atheista könyvét, de nem értett vele egyet. Az ügy kirobbanása után idős Erdei Ferenc fiát nem oktatta ki, csak azt jegyezte meg, ne foglalkozzék szociális kérdésekkel, míg nem végezte el gimnáziumi tanulmányait. Hasonló tanácsot adott bátyja is. Alexi József szerint Erdei Sándort nem elégíti ki a mai társadalmi rend, főleg a magyar paraszt sorsát fájlalja. Lénárt István Erdei Sándorral a köznép mai nagy szegénységéről beszélgetett. H. Kovács Zoltán véletlenül került Erdeiékhez, amikor Lájer ott volt. Szocialista eszméket Erdei Sándor tanulótársai között nem terjesztett. Buday Géza igazgató, a fegyelmi bizottság elnöke szerint Erdei Sándor lelkében gyökereket vertek a marxi tanok. Atyjának és bátyjának hatására már kora ifjúságában felfigyelt a szocialista mozgalmakra. A parasztság szomorú helyzetének okát az úri osztály önzésében, gyűlölködésében látja. A szenvedő emberiség megváltását a termelési eszközök közös tulajdonában véli megvalósultnak. Erdei Sándor lelkében igen komoly értékeket is lát: munkaszeretetet, a szülők iránt mély, őszinte szeretetet. Enyhítő körülménynek tekinti, hogy eszméit tanulótársai között nem terjesztette. Erdei Sándornak az iskolával való szembefordulását veszélyesnek tartja, így az iskolából való kizárását, VI. fokú fegyelmi büntetést javasol. Rendkívül tanulságos a makói gimnázium szellemének megismerése céljából a tanárok magatartása ebben a fegyelmi ügyben, így hiteles képet nyerhetünk József Attila, Erdei Ferenc, Erdei Sándor makói nevelőiről. Kovalik Antal, a VII. osztályfőnöke — aki öt évig volt Erdei Ferencnek is osztályfőnöke — Erdei Sándort rendszerető, fegyelmezett, kötelességtudó és teljesen megbízható tanulónak ismerte. Az osztály legtehetségesebb növendéke, aki fegyelmezettségével, kötelességteljesítésével, előzékenységével bírja tanárai szeretetét és megbecsülését. Ha szeretettel, melegséggel, megértéssel közelednek hozzá, alakítható és visszavezethető a jó útra. Társai között semmiféle propagandát nem fejtett ki, így káros hatást az ifjúságra nem gyakorolt. Otthoni könyvtárában magyar írók (Gárdonyi, Mikszáth, Szabó, Móra stb.) könyvei vannak. Bűne, hogy egyszer elment 1

1 Csanád vezér reálgimnázium jegyzőkönyve. 1933. április 1—8. 8