Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)
A makói gimnázium - A felsős diák - VII. osztály
Még öten jártak hasonlóképpen. Tanár úr pedig feladott még három oldalt, fejére tette a kalapját és kifelé indult. — A csöngetéskor mehettek ki! A hetedik osztály pedig szokatlanul érezte magát. Szinte forradalmi volt a hangulat. „Ez pimaszság!" „Ilyet nem tűrünk!" „Nem tanulunk azért se!" „Majd megmutatjuk mi !" 3 6 Ebben az évben irodalomból régi magyar irodalomtörténetet tanultak, latinból szemelvényeket vettek Cicero és Sallustius műveibó'l, történelemből újkori világtörténet képezte a tananyagot. A gimnázium önképzőköre Eötvös József nevét vette fel. A köri munka mottójául szolgálhatna Juhász Gyulának — a nagy író és államférfi születésének századik évfordulójára — Makón írt néhány sora: Élete tanulság, emléke örökség, Úgy daloljuk őt, mint új idők új hősét, Ki új díszt adott e nagy szent szónak: Ember! Az 1927—28. iskolai évben Buday Géza (1882—1956) volt az önképzőkör tanárelnöke, a tisztségviselők a hagyománynak megfelelően nyolcadikos, kisebb részben hetedikes tanulók. József Attila makói diákéveinek önképzőköri jegyzőkönyvei elvesztek vagy ismeretlen helyen lappangnak, az 1920-as évek végéről szóló dokumentumok viszont a helyi levéltárba hiánytalanul fennmaradtak. Ezekből nyomon követhető Erdei Ferenc érdeklődési körének alakulása, önálló véleményalkotásának formálódása, szépirodalmi tájékozódásának igényessége. Erdei Ferenc egyre inkább az irodalom vonzásába került. Szeretett olvasni, de — mint láttuk — tanúi lehetünk önálló irodalmi szárnypróbálgatásainak is. Erdei Sándor emlékezete szerint: „Ahogyan nőttünk, iskolázódtunk, főképpen Ferenc bátyám révén úgy került a családi házba mindig komolyabb olvasnivaló. Móra és Tömörkény után Móricz Zsigmond és Szabó Dezső regényei és főként Ady verses könyvei... Az Erdei-házat később valósággal ellepték a történelemről szóló könyvek... Ferenc már felsős gimnazistaként erősen érdeklődött a történeti múlt iránt. Emlékszem, így olvastuk el mindhárman, bátyám után apám és én Acsády Ignác könyvét a jobbágyság történetéről. Márki Sándor műveit, az akkoriban megjelenő Hóman—Szegfű magyar történetének köteteit és Kropotkin művét a francia forradalomról." 3 7 Erdei Ferenc kéziratos hagyatékában maradt fenn néhány olvasmányával kapcsolatos feljegyzés és reflexió. Részleteket írt ki például Tolsztoj Háború és békéjéből : „Ezeket az embereket ki akarod emelni elállatiasult állapotukból, meg akarod velük ismertetni az erkölcsi szükségleteket, holott szerintem rájuk nézve ez az állati boldogság az egyetlen lehetséges boldogság és Te ettől akarod őket megfosztani." 39 Wilde Oscar világa szintén mélyen foglalkoztatta: „Ma csak egy rész él emberi életet, a többi állat! Ez az állati rész követel, lázong, elégedetlen." „Új alapok kellenek — szocializmus!" 3 6 Erdei Ferenc kéziratos hagyatéka. Gimnáziumi évek. Regénykíserlet. 3 7 Tóbiás Áron: A makói Erdei-ház olvasmányai. Olvasó Nép 1979. szeptemberi szám. 75. 3 8 Erdei Ferenc kéziratos hagyatéka. Gimnáziumi évek. 34
