Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)

A makói gimnázium - A felsős diák - Az érettségi

tanuló igen tájékozatlan..." Erdei Ferenc tétele: A kiegyezés s a kiegyzésí követő évtizedek. Történelmi jogunk Magyarország területéhez. Erdei jeles osztályzatot kapott. Felelete a kiegyezés és dualizmus koráról jól tükrözhette a gimnáziumi történelem oktatás Habsburg-ellenes szellemét és a makói közéletet átható függetlenségi eszmét, a Kossuth kultuszt. Egyik — még 1927-ből származó — feljegyzésében olvashatjuk: „Az akkori idők magyarjainak nagy része harsányan ellenezte az Ausztriával alkotott közösség[et]. Igazuk volt. Abban a közösségben mindig mi adtuk a többet és mi kaptuk a kevesebbet. Az osztrák sógor itt ült a nyakunkon. Azt kellett csinálnunk, amit ő javasolt. Úgy kellett járnunk, ahogy ő húzta."

6

2 Erdei Ferenc érettségi képe Hatodikos gimnazista diákként történeti távlatból nézte az eseményeket: „... azt is el kell ismernünk, ami volt, az nem volt a legjobb a világon. Visszanéztünk oda, ahonnan elindultunk. Most van szükség arra a hazaszeretetre, amely úgy szereti a hazát, hogy még azt is el tudja hinni róla, hogy önmaga ásta a sírt, amelybe belehullott."

6

3 Ez utóbbi megállapítása már Trianonra vonatkozott. Erről szólt szóbeli vizsgájának b tétele. Minden bizonnyal nem rejtette véka alá, hogy neki ebben a kérdésben eltér a véleménye a hivatalos állásfoglalásoktól. Zolnai Béla érettségi elnök azt a megállapítását, hogy a tanulók „a trianoni békével kapcsolatos kérdésekben általában gyengék", csakis Erdei Ferenc feleletéből vonhatta le, hiszen egyedül Erdei kapta ezt a tételt. 6

2 Erdei Ferenc kéziratos hagyatéka. Gimnáziumi évek. •» üo. 48