Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824- ben. A Makói Múzeum Füzetei 51. (Makó, 1986)

A térkép és a kataszter - A térkép katasztere

lekedését zavarta, 1852-ben áthelyezték a Sokmalmok terére (Görög szabadságharcosok tere), amelyet ettől kezdve Szent János térnek neveztek. 1968-ban bontották el. A kincstár tulajdonában volt a királyi Sóház (135), „A Királyi Sóház áll két nagy, s egymással általellenben lévő Pajtából. Az egyik mellett van a Tiszti lakás, u.m. egy emeletes ház; a felső részen lakik a Pénztárnok, az alsón az ellenőr. Ugyan ennek szomszédságában van a Mázsás lakása. A Pajta őrző a maga házában lakik, s házbért kap. A másik Pajta mellett van Strázsaház, és Istálló, az ott mindig helytálló rendes katonák és lovaik számára."

2

7 A mai Széchenyi utca elején állt a Kapitányház (1004) „Katonai Tisztikvártély, egy nagy, négyszegű, s két útszára szolgáló udvaron: egy Kapitány, egy Fő Hadnagy, egy Al Hadnagy, egy Strázsa Mester, és egy Orvos számára; részszerént cseréppel, részszerént gyékénnyel fedve."

2

8 Az uradalom épületei közül kiemelkedett a Kasznárlak (8), amely a városi bérpalota építése miatt került elbontásra. Ennek részét képezte a granárium, az uradalmi magtár a dézsma begyűjtésére. A kasznárház udvarán lévő nagy pincében tárolták a dézsma-bort. A püspöki rezidencia (136) ekkor csak régi épületekből állt. A földesúr tulajdonát képezte az urasági fiskális kvártély (2938), a kertészház (134) és a három kocsma (326, 1900, 1426). A vármegye épületei közül ekkor még a régi vármegyeháza állt, amelyet 1836-ban Giba Antal tervei alapján építettek át. A mai víztorony melletti hatalmas portán állt Csanád Vármegye magazinja és az epreskert. „A Megye Magazinja áll egy nagyobb és egy kisebb Páhóból, erős kőkerítéssel. Ide hordják bé a Helységekből a katonai portiókat, s itt tartatnak a Megye szükségeire vétetni szokott fák, s egyebek; a kisebbik Páhóhoz van ragasztva a Strázsaház. Epreskert, a Felvigyázó lakásával, és a selyemtenyésztésre szolgáló épületetskével: de e tekintetben nints semmi kinézés."

2

9 A régi városházát (2427) az 1821. évi árvíz megrongálta ugyan, de helyreállítva tovább használták. „A városháza, válogbul építve zsindely tetőre, mely egy sessiónális, három író, két cseléd szobákból, két pénztár szobábul és két konyhábul áll. Ezen épületbe találtatnak: a) A sessiónális szobába: egy Stock óra, két hosszú nagyobb, három kisebb prémes íróasztalok, három hosszú festett, egy festetlen padok, hat fogasok, egy irományos almáriom, 15 keményfa, 4 fenyőfa karszékek, egy nagy feszület, két nagy vászonkép, egy fenyő írótábla, négy réz gyertyatartó, két nagy hosszú asztal. b) A sessiónális szoba melletti írószobába: egy papirostartó láda, egy nagy három ajtóra nyíló levelestár, egy nagy ajtóra nyíló irományos és egy másik otska szinte irományos almáriom, két íróasztal, 3 karszék és 4 réz gyertyatartó. c) A másik bolthajtásos írószobába két almárjom, egy kisebb egy nagyobb asztal, két fakarszék, két pad, egy kettős serpenyőjű mérő font, két réz gyertyatartó. d) A város biztosi írószobába: egy asztal, egy karszék és egy réz gyertyatartó. — A városháza udvarán találtatnak: egy istálló téglábul építve, cseréptetőre, három részre felosztva, az istállók végibe ugyanazon épülethez tartozva a város magtára. Továbbá egy nagy, az egyik oldalárul nyílt, a másikról befalazott kotsiszín, ennek egyik végébe a város börtöne három kis részekre felosztva téglábul építve, a másik végibe egy deszkábul készült szénás páhó zsindel tetőre. Vagyon tovább a város udvarába még két különálló deszkábul zsindely tetőre készült magtár, két téglábul készült kút."

3

0 Az új városháza a Szegedi utcán állt (2441). 2

7 Szirbik i.m. 25. 2

8 Uo. 2

9 Uo. 3

0 MVL Tanácsülési iratok 1837. 43. 17