Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824- ben. A Makói Múzeum Füzetei 51. (Makó, 1986)

A térkép és a kataszter - A térkép katasztere

A város tulajdonában volt a három jegyzői lakás (2397, 2429, 2507), fenntartottak egyet-egyet a katolikus, a református és az orosz jegyzőnek. A város tulajdonát képezte a Fehér Galamb vendégfogadó (2302). A kocsma állt egy ivóból, két vendégszobából, egy külön álló pincéből. Az újvárosi templomok helyén tartották az állatvásárokat, ezt a területet László térnek nevezték.

3

1 A marhalevelek átíratása — az újvárosi kisposta helyén — a cédulaházban történt. A mai Jókai utca végében működött a város legelső vágóhídja, innen ered a Régi Vágóhíd utca (Jókai u.) elnevezés. A Sóház 1754-ig a mai Gőzmalom és Liget utca sarkán állt. Miután a mai gimnázium területére áthelyezték, a régi épületből Serház lett (2334). Ekkoriban mintegy 46 szárazmalom működött a városban. Ezek keringősátorból és malomházból álltak. Előfordult közöttük a két jármos ikermalom is. Szirbik Miklós özvegye is szárazmalom hasznából élt. A nevezetesebb személyiségek közül Gilitze István parasztköltő a 63, Gulyás György, a későbbi bíró — akinek bíró széke a múzeum gyűjteményében található — az 1200, az itt működő mérnökök közül az új osztáson kapott Vertits József (359) és Giba Antal (365) házhelyet, Mátéffy Pál az 1048 alatt lakott. Szirbik Miklós prédikátornak volt háza a Nagycsillag utcában (428), Schweitzer József, a zsidók nótáriusa a Deák Ferenc utcában (335), Pulitzer József édesapja az akkori Úri utcában (1155) lakott. Giba Antal 1833-ban négy szelvényen felmérte a makói tanya-körzetet, ez a megbízatás nem terjedt ki a szőlők, a veteményes kertek a belső legelő, az Ugar és a Puszta területére. Ennek a felmérésnek a közreadását is tervezzük. Giba Antalt 1825-ben Csanádvármegye „rendszerinti földmérő"-jévé nevezték ki. Nem sokkal a megyeháza megtervezése után Szegeden vállalt munkát, neve hivatalosan mégegyszer szerepel a régi városi iratokban, 1854-ben a városháza tervezésére kiírt pályázaton — egy el nem fogadott tervrajzzal — résztvett. Giba Antal alig több mint másfél évtizedig dolgozott Makón, e rövid idő alatt építészként és földmérőként egyaránt maradandóan beírta nevét a város történetébe. A megyei székház építésének 150. évi évfordulóján méltán emlékezik meg róla az utókor.

3

2 3

1 Ennek semmi köze a Szentlászló nevezetű középkori faluhoz, Köszeghy László püspökről nevezték el, mint Újváros létrehozójáról. Tiszteletére állították fel a tér közepén (a mai Április 4 utcában) azt a vörösmárvány keresztet, amelyet később az újvárosi templom udvarába helyeztek át. 3

2 Itt mondok köszönetet Rózsa Gábor mérnök-muzeológusnak hasznos tanácsaiért, aki Giba Antal földmérői tevékenységének legkiválóbb ismerője és dr. Kapus Istvánnénak a statisztikai számítások lelkiismeretes összeállításáért. 18