Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824- ben. A Makói Múzeum Füzetei 51. (Makó, 1986)

A térkép és a kataszter - A térkép katasztere

A háztulajdonosok megoszlása társadalmi rétegződés és felekezeti hovatartozás szerint Megnevezés Református Katolikus Jobbágy Házas zsellér Kispolgár Nemes házak száma 154 247 47 1 % 34 55 10 1 házak száma 234 163 30 3 Vo 54,3 38 7 0,7 449 100 430 100 Minden bizonnyal a reformátusok természetes szaporulata lényegesen magasabb lehetett, így a birtokelaprozódás is gyorsabban ment végbe. A térkép a város népi építészetének történeti kutatásához is kitűnő adatokat szolgáltat. A két és fél jobbágytelken gazdálkodó Gazdag Antal (2655) lakóháza 54, B. Nagy Ferencné (2284) 51 méter hosszúságú. A kis zsellér házak viszont 7—8 méteresek (718, 745, 769, 792, 809), tehát két vagy három osztatúak. Az árvíz lehetőséget teremt az első részleges városrendezési tervek végrehajtására is. Amikor Fejérváry Ferenc mérnök 1815-ben elkészítette a Sóház (ma Kossuth) és a Kapitányház (Széchenyi) utcák közötti terület rendezési tervét, alig remélhette, hogy elképzelései valaha is megvalósulnak. Pedig a zsidó fertály görbe utcái, zegzugos sikátorai, a kertekben egymás mögött zsúfolt össze-visszaságban megépült lakóházai valóban megértek már a lebontásra. A víz ezen a területen radikális munkát végzett; Gilitze szavaival élve: ,,A' Zsidók házait rendre learatta." Az árvíz után kapta meg jelenlegi formáját a mai Deák Ferenc-, Eötvös-, Szántó Kovács- és Dobó utca. A kifli alakú utcákat kiegyenesítették, a telkeket arányosan kimérték. Közvetlenül az árvíz után Köszeghy László püspök Giba Antal uradalmi földmérőt bízza meg a szentlőrinci városrész rendezésével. Az ő tervei nyomán kapja meg mai formáját a korábban kanyargós Szegedi, Mikes Kelemen és Szirbik Miklós utca. A Szegedi utca felől megnyitásra javasolja a mai Bajcsy-Zsilinszky utcát. A rendezési terv többi része (Kígyó utca rendezése, Hold utcával párhuzamos új utcanyitás) nem valósul meg. A TÉRKÉP KATASZTERE Szerencsésnek mondható, hogy a sokáig lappangó térképpel együtt előkerült a hozzátartozó regiszter is. Ez a ház numerusát, a tulajdonos nevét, az illető birtokának illetve a házhelynek nagyságát tünteti fel. A tanyaföld nagyságát jobbágytelekben, sessióban adja meg. Egy telek 36 jugerum szántóból, 20 jugerum kaszálóból és 1 jugerum beltelekből állt, tehát Makón 1 sessió 57 jugerumot jelentett, egy jugerum 1100 négyszögölet tett ki. A negyed vagy fertály telek 2/8-ad, a két fertály 4/8-ad, a három fertály 6/8-ad stb. A kataszter fő értéke, hogy minden objektum szerepel benne, legyen az nemesi, vármegyei vagy urasági tulajdon. A főbb egyházi létesítményeket betűkkel jelölte. A belvárosi katolikus templom előtt állt a B(Boldogságos) Szűz Anya képe, ezt a makóiak kűképnek nevezték, a 18. század végén állították fel. A szobrot a felszabadulás után a templom apszissa mellé helyezték át. A főtéren állt Sz(ent) János Cápolnája, ezt a város német eredetű lakosai emeltették az 1780-as években Nepomuki Szent János tiszteletére, aki a vízenjárók védőszentje volt. Mivel később a főtér köz16