Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Kísérletek és eredmények - Termelési kísérletek

den függ a termelési eljárástól. Tisztázni kell tehát, hogy milyen eljárásnak mi a jelentősége és hogy a makói termelési eljáráson nincsen-e javítani való, Kezdjük ott ezirányu tájékozódásunkat, hogy tekintsük áí az egyes termelési módszereket. Ilyen pedig rengeteg van. Lehet termelni a hagymát tavaszi magvetéssel, őszi magvetéssel, palántálással, amely ismét lehet őszi és tavaszi, lehet dughagymáról tavaszi és őszi ültetéssel szárítás nélkül és végül lehet ugy, anogy Makón csinálják tavaszi ültetéssel szárított dughagymáról. A magról való termelés Itt természetesen nem arról a magvetésről van szó, amikor dughagymát akarunk termelni, tehát a makói módszerű sürü magvetésről. Arról az eljárásról van itt szó, amikor ugy vetik el hagymamagot, hogy ritkítás után nagyhagymát akarnak termelni utána, tehát kikapcsolják a dughagymát. Már tudjuk, hogy a legtöbb helyen igy termelnek. Ez a termelés mindenesetre a legegyszerűbb. Egy évvel megrövidül a hagyma tenyészideje, s a sűrűbb hagymaállás folytán nagyobb lesz a termés. Azt is láttuk már, hogy jobban eltartható tavaszra az ilyen hagyma. Ez a termelőmód tehát mindenképen gazdaságos, s a hagyma faji természetének is jobban megfelel, azonban nem minden vidéken folytatható. Négy éven át folytatott kísérleteink során kiderült, hogy a makói viszonyok közt igy nem lehet termelni a hagymát. Kísérleteztünk a makói hagymával, egy másik magyar hagymafajtával, a kisalföldivel, amelyet hazájában igy magról termeinek, továbbá a legjellegzetesebb magról termő hagymával, a zittauival, s egyik sem vált be. A makói és a kisalföldi., beért ugyan, de olyan apró maradt, hogy terméshozama elenyésző lett, viszont a zittaui nem ért be. Nyáron lesült, ősszel megujult és végül „nyakba" maradt. Legföljebb csapadékos években sikerülhet az ilyen termés, azonban ilyen bizonytalanságokat nem vállalhat a makói kertész, tehát le kell tenni arról, hogy lehetne Makón ilyen hagymát termelni. Ismeretes azonban az őszi magvetés módszere is. Egyes német vidékeken, szeptemberben vetik el a hagymamagot, s még ősszel kiritkitják ugy, hogy áttelelvén, a vetés tavasszal mindjárt erőteljes fejlődésnek indul és igen korán, már junius elején beérik. Ezt mi még nem próbáltuk ki, de erős a gyanúnk, hogy itt fel fog bördőzni az ilyen hagyma. Mindenesetre a biztos meggyőződés végett ezen az őszön már vetettünk igy magot, hogy ezt a lehetőséget se hagyjuk kiaknázatlanul. A palántálás Átmeneti módszer a magról való termelés és a dugTiagymás termelés közt a palántálás. Ez is lehetséges ősszel is, meg tavasszal is. A palántálással való termelés igazi hazája a déli országok, Spanyol- és Olaszország. Itt ugy csinálják, hogy vagy kora ősszel elvetik a magot palántaágyakba és még az ősz folyamán kipalántálják, Vagy a tél végén melegágyba vetik a magot és kora tavasszal palántálják ki. Mindakét módon igen korai és elég nagyhozamu termést kapnak. Nálunk a tavaszi pálántálásról nem igen lehet szó, mert ehhez nálunk soká tart a tél, ellenben az őszi palántálással kísérleteztünk. Az igy palántált 32